Benin kereskedőállama

A 13—19. század között a Benini Királyság erős állam volt a mai Nigéria déli részén, amely jelentősen meggazdagodott a 15. században a portugálokkal, később pedig a hollandokkal, majd a britekkel folytatott kereskedelemből. Lakói, a binik elsősorban a bronzművességben és elefántcsont-faragásban jeleskedtek.

Díszmenet: A 19. század eleji olasz festő, Angelo Biasioli kőnyomata a benini király ünnepét, ábrázolja, háttérben a királyi palotával. A felvonuláson a binik hite szerint szerencsét hozó párducokat is vezetnek pórázon.

Benin korai napjairól viszonylag keveset tudunk, de a hagyomány szerint első obájuk, azaz királyuk, Eveka a 13. század végén uralkodott. A következő évszázadokban a királyság egyre terjeszkedett, s a 15. század közepére Evuare király idejére a Niger deltájától a mai Lagosig nyúlt. Fővárosa a mai Benin City helyén épült, benne egy hatalmas királyi palotaegyüttessel.

Amikor a portugálok 1485 táján megérkeztek ide, elámultak a nagyságán ugyanis a város harmadát elfoglalta.

Művészet

A binik elsősorban faragásban és fémművességben jeleskedtek: főként bronzszobraik voltak híresek, bár némelyiket valójában sárgarézből öntötték. A rézművesek céhekbe tömörültek. A királyi udvar háztartási eszközeit elefántcsontból készítették, a palota falain pedig bronz domborművek örökítették meg a királyok tetteit. Nyugat-Afrikában már a 10. században rájöttek a fémötvözés titkára, és tudományuk csak bővült az európaiak által a 15. században behozott újabb fémekkel.

A fehérek és a rabszolgaság

Benin szerepet játszott a tengeren túlra irányuló rabszolga-kereskedelemben: hadifoglyokat adott át az európaiaknak fémekért, szövetekért, korall nyakláncokért cserébe. A 19. század végére Benin meggyengült részint a szomszédaival folytatott háborúk miatt, részint a kereskedelem megkaparintására törekvő britek nyomására, akik 1897-ben el is foglalták a fővárost. Ezzel a királyság megszűnt létezni, s beolvasztották Nigéria brit gyarmatba.

Politika és hatalom

A benini királyok teljhatalommal bírtak, és uralmukat isteni eredetűnek tüntették fel. A társadalom erősen tagozott volt. A király rendszeres ünnepségeken fitogtatta gazdagságát és hatalmát, ami megnyilvánult az udvarban használt tárgyakon is.

Bronz dombormű: Ez a 16. század közepi dombormű bini harcosokat ábrázol. Középen a hadvezér ünnepi díszben, díszkarddal a jobb, lándzsával a bal kezében, alvezérei lándzsával és pajzzsal felfegyverkezve állnak mellette. Ebben a korban ilyen domborművek díszítették a palota oszlopait.

Kereskedelem

A binik tartották kezükben a feketék és a fehérek kereskedelmét Nyugat-Afrika egész partvidékén. Az utóbbiak kezdetben itt is aranyat kerestek, de később beérték azzal, ami kéznél volt: elefántcsonttal, borssal, pálmaolajjal – és persze legfőképpen rabszolgákkal.

Művészet és kultúra

A binik bronz- és elefántcsont tárgyakat használtak a szentélyekben és szertartásokon, míg a hétköznapi eszközeik jobbára fából készültek. A mesteremberek közül a csontfaragók álltak a legnagyobb tiszteletben.