Adansonia digitata

Afrika – Találkozás Európával

Közzétette:

 

 

Afrika hosszú, gyakran fájdalmas kapcsolata a fehér emberrel a 15. század elején kezdődött, amikor a portugál tengerészek expedíciói lépésről lépésre felderítették a nyugat-afrikai partvidéket. Hamarosan portugál ellenőrzés alá került az arany- és elefántcsont-kereskedelem. Benin királya 1486-ban Vasco da Gama's journey to Indiaküldte első követét Lisszabonba. Vasco da Gama, az Indiába vezető tengeri utat keresve – hogy kikapcsolják az ázsiai üzletből az arabok, egyiptomiak és szíriaiak terhes és bizonytalan közvetítését – 1497—1499-ig tartó nagy felfedező útján megkerülte a Jóreménység fokát s „felfedezte” Afrikát az európaiak számára. Mivel a szuahéli kereskedők nem voltak hajlandók alávetni magukat a hódítóknak, a gazdag városok pedig elég csábítóak voltak, a fehérek tűzzel-vassal szerezték meg azt, amit akartak. Sofalát és Kilwát 1500 táján rabolták ki, Mombasát porig égették.

Adansonia digitataA nyugati part mentén nem voltak csábítóan nagy és gazdag városok. A erős hadseregek – például Wolof királyé a mai Szenegálban – arra kényszerítették a portugálokat, hogy errefelé civilizáltabban viselkedjenek. Portugálok, angolok, hollandok létesítettek megerősített kereskedelmi telepeket; a vidéket a fehérek Elefántcsontpartnak, Aranypartnak, Rabszolgapartnak nevezték el..

A rabszolga-kereskedelemnek eleinte nem volt jelentősebb szerepe. Az európaiak számára sokkal fontosabb volt az arany. Az Aranypart – a mai Ghána területén – a rivalizáló európaiak harcmezeje lett, hogy megszerezzék az összeköttetési útvonalakat a kontinens belsejében lévő bányákhoz, melyeket egyébként a 19. század elejéig egyetlen európai ember sem látott. Az Arany-parton nem kevesebb, mint 41 európai kereskedelmi telep és erőd sorakozott egymás mellett. A portugál arany-karavellák megjelenése véget vetett Timbuktu, Djenné, Gao aranykereskedelmének. A vízi úton való szállítás olcsóbb és gyorsabb volt, mint tevekaravánokkal a Szaharán keresztül.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (18.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s