Porto's historic center

„Déli”, de csak délen – Portugália

Közzétette:

 

 

Portugália és Spanyolország első pillantásra hasonló, rokon országnak tűnik fel, pedig a két ország között nagyobbak a különbségek, mint a hasonlóságok. Portugália nem földközi-tengeri ország. Távol van az emberiség történelmileg jelentős mediterrán művelődési Portugal positiongócpontjától, amely oly meghatározó volt Európa számára; Dél-Európa egyetlen országa, amely nem érintkezik a „mare nostrum-”mal, a Földközi-tengerrel, és távol van annak kereskedelmi útvonalaitól is. Amíg Dél-Európa többi országának enyhe éghajlatot, és kellemes, termékeny öblöket ajándékozott a természet, addig az állandóan szélfútta portugáliai partvidékek barátságtalanok és inkább riasztóak. Déliesebb légköre csak a délen fekvő Algarvének van, ahonnan Tengerész Henrik a 15. században útnak indította hajóit Afrika felé.

Portugália az esős, zöldellő északtól – ahol 2000 méter magas hegyek is vannak – a déli, sík, forró és száraz Alentejóig mindig új, változatos tájakat kínál az utazónak. És mert a Föld nyugatról keletre forog, s a szél és eső is úgyszólván mindig az Atlanti-óceán felől érkezik Európába, Portugáliában még friss és alig szennyezett a levegő, tiszták az esők, nem pusztulnak az erdők. Napjainkban talán ez a legnagyobb előnye az Európa peremén fekvő Portugáliának.

 

Portugal Caravela

Portugál karavella a felfedezések korában

Ilyen peremhelyzetből önálló fejlődés származik: a Leóni és a Kasztíliai Királyságnak alávetett Portucale-grófságból lesz az első olyan nemzetállam, amely távoli világokat fedez fel és idegen népeket igáz le, miközben más országok még nemzeti identitásukért küzdenek. A rabszolgák, az arany, a bors és a gabona egyre újabb és újabb portugál expedíciókat csábítanak a tengerre, az afrikai partok meghódítására. Tengerész Henrik, a Krisztus-rend nagymestere lefekteti a hajózás tudományának alapjait, jóval azelőtt, hogy Kolumbusz elindul Indiába és megérkezik Amerikába; V. Alfonz, akit „az afrikai”-nak is neveznek, a „fekete földrész” gazdag területeit hódítja meg a portugál korona számára. A lisszaboni királyi udvar az ország politikai, kulturális központjává válik, Európa példaképe lesz. Portugália, miként később történészek rámutatnak, túlságosan korán kezdte nagyhatalmi szerepét a történelemben, ; később, amikor más gyarmatosító hatalmak nyomultak utána, már kimerült az ereje. „Túl későn és túl korán” – Portugáliának túl sokszor volt ez a sorsa az európai nagyhatalmak sorában.

 

Cleric of St. Jerome Monastery in Lisbon

A Szent Jeromos-kolostor kerengője Lisszabon Belém kerületében. A kolostort a Belém-toronnyal együtt 1983-ban vették fel a UNESCO világörökség listájára.

A 15. századot oly mértékben betölti a portugálok dinamizmusa és felfedező kedve, hogy az már alig képzelhető el a mai, nyugalmas Portugáliáról. Vasco da Gama 1497-ben körülhajózza Afrikát, és 1498-ban felfedezi az Indiába vezető tengeri utat; elérik Mombasszát, Etiópiát és végül Brazíliát; az egyszerűség kedvéért a zsákmányról nevezik el Nyugat-Afrika partjait: Elefántcsontpart, Aranypart, Rabszolgapart. A portugál kereskedelem Indiával szinte elképzelhetetlen gazdagságot hoz Lisszabonnak. Úgy látszik azonban, hogy a tengerentúli kalandok kimerítették Portugália nemzeti erejét. Amikor a spanyol Alba herceg 1580-ban meghódítja Portugáliát II. Fülöp számára, alig ütközik ellenállásba.

 

Évora, POrtugal

Évora történelmi központja 1988 óta a Világörökség része.

A világméretű terjeszkedés dicsőségébe való mégoly rövid bepillantás megkönnyíti az első találkozást a mai Lisszabonnal, ahol lépten-nyomon a múlt sebhelyeit véljük felfedezni. Minden idegennek rögtön feltűnik az utcán a sötét bőrű portugálok meglepően nagy aránya, ami a gyarmati örökség szemmel látható jeleként arra emlékeztet, hogy 1974-ben a világbirodalom utolsó maradványai is összeomlottak, és a portugál diktatúra bukása egyben a tengerentúli birtokok függetlenné válását is eredményezte.

 

Porto's historic center

Oporto (Portó) történelmi központja 1996 óta világörökségi helyszín

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (308. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s