Mikszáth Kálmán novellái

Közzétette:

 

 

Mikszáth az 1880-as évek elején robbant be a tót és palóc témájú novellákkal. Szülőföldjének patriarkális világát bensőségesen ábrázolta. A paraszti élet eszményített, idillikus, nosztalgikus rajza nála már keveredni kezd a helyzetelemző ábrázolásokkal, balladás, tragikus megjelenítésekkel. Ő volt a dzsentri első és igen pontos bírálója is. Belülről, országgyűlési képviselőként is ismerte a Monarchia értékválságos világát, a látottakat a rokonszenv, a humor és az elvszerű kritika változó arányú keverékével írta le. Mikszáth a Jókainál is jelentkező anekdotát írásművészete meghatározó műfajává fejleszti. Nagyepikai műveit is felfűzött, illetve kibontott anekdotákból komponálja. A kisepikában az önálló anekdota mellett a karcolat, a rajz, a zsánerkép és a nagynovella műfajaiban is Mikszáth Kálmánmegszólal, de ezek alapját is rendszerint anekdoták adják. Ábrázolásmódjára a szó eredeti értelmében vett elbeszélés és a karcolat a legjellemzőbb. Nagy megfigyelő volt, néhány jellegzetes vonással lényeget, karaktereket rajzolt. Egy- egy szereplőjét egy annak életelvét kifejező bölcs mondásával vagy egykori nevezetes tettének felemlítésével jellemzi. Érdekes, kalandos, tanulságos történeteket mesélt el. Élőbeszédszerű stílus, szubjektív előadásmód, a hangulatok virtuóz váltogatása jellemezte írásait. Ő a legnagyobb magyar elbeszélő. Fő közege a publicisztika. A lapok tárcáiban, állandó rovataiban közli számos rövidprózai írását, illetve több regényét is folytatásokban. Fő célja az érték felmutatása, az egyéniség, az egyedi színfolt ábrázolása, az egyre sivárabb, uniformizálódó világban. A hagyományos kultúrközösség, a tradíció nála önmagában is érték. Így A gavallérok művében érték maga a régi gesztusokat őrző nemesség, jóllehet az elszegényedés már látszik az eleganciát jelképező öltözet kopottságán, pecsétein. Jellemző hangneme a derű, a nosztalgia, a humor, illetve a hangnemek ötvözete. Mesterien von össze hangulatokat, esztétikai minőségeket, éles hang- és nézőpontváltásai rendkívül hatásosak. Műveinek tárgyköre a teljes magyar valóság, olykor reálisan, olykor eszményítve. Legkivált a kisemberek világában otthonos, de éles szemmel látja a kortárs Magyarország minden jellegzetességét. Hősei eleinte parasztok és egyéb vidéki karakterek, köztük már vannak különcök. Idővel főszerephez jut életművében a dzsentri. Ennek különc változata az úri svihák. Vannak polgár figurái is. A politika élő személyiségeiről is szól mint publicista, sőt némelyiküket beemeli az Új Zrínyiász című regényébe. Műveinek szerkezete is jellegzetes, a kis- és nagyepikában csaknem egyforma. Az expozíció nagy ívű és széles, sok anekdota megfér benne, olykor a terjedelem felét is kiteszi. A bonyodalom az egyik anekdotával indul el, amely így fő cselekményszállá lép elő. A kibontakozást a regényekben számos mellékszál és fordulat késlelteti, a novellákban a ritmus hamar és fokozatosan gyorsul. A tetőpont drámai, a kicsengés hatásos, a megoldást az elbeszélő olykor nem is részletezi. Mikszáth írásművészetét az irodalomtörténet a romantikából a realizmusba való átmenetként szokta értékelni. A világirodalomból Dickens áll hozzá a legközelebb. 1873-ban házasságot köt Mauks Ilonával.

Mikszáth 1910. május 28-án hunyt el Budapesten.

Forrás: erettsegi.com

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s