St. Michael's Church, Cluj-Napoca

Egyházi és világi építészet (Nagy) Lajos korában

Közzétette:

 

 

Lajos uralkodása idején (1342. július 16. — 1382. szeptember 10.) kezdték építeni a Szent Erzsébetről elnevezett kassai dómot (1380) és a brassói Szűz Mária-templomot (1383), amelyeken – az 1316-ban építeni kezdett kolozsvári Szent Mihály-templomhoz hasonlóan – mesterek és napszámosok tucatjai dolgoztak évtizedeken át. Utóbbit a 15. század elején, a kassait és a brassóit viszont csak a végén szentelték fel. Mindhárom a robusztus és komor hangulatot árasztó romantikát felváltó könnyedebb és világosabb gótikus egyházi építészet remekei közé tartozik. Bár méreteik jóval szerényebbek, mint a 12—13. században épült nyugat-európai – elsősorban francia – gótikus katedrálisoké (Saint-Denis, 1137—1144; Sens, 1130—1163; Párizs, Notre-Dame, 1163—1249; Chartres, 1194—1260; Reims, 1211—1311) vagy akár a 14. században épített bécsi Stephansdomé; az ugyancsak 14—15. századi prágai Szent Vitus-székesegyházzal és krakkói Mária-templommal minden szempontból felveszik a versenyt. Ezek az egyre magasabbra törő és egyre díszesebb templomok a középkori ember szemében Isten nagyságának és az evilági élet mulandóságának a hirdetői voltak.

 

St. Michael's Church, Cluj-Napoca

Az 1316-ban építeni kezdett és a 15. század elején felszentelt kolozsvári Szent Mihály-templom a robusztus és komor hangulatot árasztó romantikát felváltó könnyedebb és világosabb gótikus egyházi építészet első magyarországi mesterműve.

A várépítészetben a kifejezetten védelmi célokat szolgáló puritán erődítmények mellett megjelentek a kényelmi szempontokat és reprezentációs céloknak jobban megfelelő kastélyszerű építmények. A visegrádi és a budai paloták mellet ilyen volt a diósgyőri vár, amely félúton feküdt Buda és Krakkó között, és Lajos építtette újjá, hogy útközben legyen hol megpihennie. A négy torony között kétemeletes palotaszárnyak húzódtak kápolnával, kényelmes lakosztályokkal és hatalmas lovagteremmel. A földszinten a személyzet és az őrség lakott, a pincékben pedig gabonát és bort tároltak. Kívülről 4 m vastag és 15 m magas kőfal övezte a várat, a várfalat pedig 25 méter széles vizesárok vette körül.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (111. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s