Fidel Castro 1977

Fidel Castro

Közzétette:

 

 

Ő volt az első, aki sikeresen packázott az Egyesült Államokkal, méghozzá a hidegháború tetőpontján egy kis szigetország vezetőjeként.

A Granma nevű hajón érkezett vissza szülőföldjére Mexikóból 1956 decemberében, hogy megdöntse Fulgenico Batista zsarnoki uralmát. Ez a vállalkozása még nem sikerült: a merész partraszállókból csupán tucatnyian maradtak életben. 1959. január 8-án viszont Castro már bevonulhatott Havannába, miután gerillaháborúban legyőzte Batista Amerika által is segített hadseregét. Hamarosan kiűzte a szigetről az amerikai maffiát is, akik már éppen kezdték volna főhadiszállásuknak berendezni Havannát. A következő években Castro a cukornádültetvényeket felosztotta a parasztok között, majd államosította a külföldi cégeket.

 

Fidel Castro 1977

Castro sokáig nagy élvezettel szívta a szivarokat: ezen az 1977-es képen egy Cohiba Lancerót. 1985-ben leszokott róla egy dohányzásellenes kampány kedvéért, noha a szivar továbbra is Kuba egyik legfontosabb exportcikke maradt.

Mindezzel persze nem nyerte el Amerika tetszését. 1961-ben Kennedy elnök Miamiba menekült kubai emigránsokat küldött ellene. 1962 októberében blokád alá vonta Kubát, nehogy a nukleáris rakétákat szállító szovjet hajók partra szállhassanak; ez alkalommal csak hajszál híján sikerült elkerülni a harmadik világháborút. Ezután Amerika szigorú embargó alá vonta a Kubával kereskedő cégeket, végül a CIA és a kubai emigránsok több mint hatszáz alkalommal próbáltak merényletet elkövetni Castro ellen, ám egyik sem sikerült.

Castro több mint fél évszázadon át játszotta Dávid szerepét az amerikai Góliáttal szemben. Az ENSZ-ben tartott beszédeiben kiállt a szegény és háttérbe szorított országok mellett, szaktanácsadókat és katonákat küldött a gyarmatosítók ellen harcolókhoz. Időközben Kuba a világon egyedülálló politikai, társadalmi és kulturális kísérleti teleppé vált: meg tudta valósítani a szocializmust a trópusi pálmafák alatt.

Castrót nem volt nehéz kifigurázni: lehetővé tette bozontos szakálla, elmaradhatatlan szivarja, végeérhetetlen, számadatokkal terhes beszédei, barátsága számos híres emberrel Garcia Márqueztől Diego Maradonán és Nelson Mandelán át Arafatig, találkozása II. János Pál, majd Ferenc pápával, szövevényes családi élete, egyenruhája, sőt még az utolsó, a Kubába látogató Barack Obama elnöknek címzett cikke is, melyben kijelentette: „Nem kérünk semmilyen ajándékot a birodalomtól.” Mindez a védjegyévé is vált.

 

Fidel Castro in the road, 1959

1959 első napjaiban Castro végigvonult Kubán Santiagótól Havannáig. A képen egy kisváros népe üdvözli lelkesen. Oly gyakran tartóztatta őt fel a tömeg, hogy a 900 kilométeres út egy egész hetet vett igénybe.

Castro 50 éven át maradt hatalmon, csak 2008-ban adta át a kormányrudat öccsének, mert már betegeskedett. 90 évesen halt meg. Hamvait hazaszállították a szülőhelyére, s az út mentén gyászolók milliói integettek a menetnek. Nem állítottak neki szobrokat, nem neveztek el róla tereket és utcákat, mivel ezt kifejezetten megtiltotta. Nagyon sokan szerették, bár nem kevesen gyűlölték is, hiszen egy személyben volt a haza atyja, illetve könyörtelen zsarnok. Mindenféleképpen a huszadik század egyik legszínesebb egyénisége volt.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (146—151. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s