Turkish stonework

Török kőfaragványok az iszlám világban

Közzétette:

 

 

A figurális síremlékekhez és emlékkövekhez (TR/3) a török halottkultusz az iszlám átvétele után is ragaszkodott. A sztyeppi kőszobrok és az anatóliai-kaukázusi faragott sírkövek művészettörténeti összefüggései feltáratlanok; azonban látható, hogy az alakábrázolás elve a muszlim sírkőformátumhoz idomulva továbbélt a törökség keleti csoportjaiban. Sőt, nem korlátozódott a török etnikumhoz vagy a muszlim valláshoz, hiszen grúz és örmény temetőkben is megtalálható.

 

Turkish stonework Turkish stonework Turkish stonework Turkish stonework

1: Rasim Efendiev nyomán | 2: Szántó Iván | 3: Szántó Iván | 4: Nemzeti Kulturális Örökség Hivatala (Teherán)

Formájuk szerint álló vagy fekvő sírkövek lehetnek: utóbbiak szorosabban kötődnek az iszlám világ elterjedt szabványához; míg az oszlopszerű típus archaikusabb, és átstilizálódva az oszmán sírkőfaragáshoz vezet. Díszítési szempontból ugyancsak két nagy csoportra oszthatók. Az egyikbe térszobrok tartoznak (1. kép); a másik relief-faragású kőtömböket tartalmaz (2-3. kép). Előfordul, hogy keverten vannak jelen a temetőkben, bár egyes vidékeknek megvannak a saját jellegzetességei. Érdekes, társadalomtörténeti vizsgálatokat igénylő jelenség az egyetlen temető állományán belüli nagyobb formai eltérés: kik kedvelték egyik vagy másik formát, és vajon miért? Nyilvánvaló, hogy elsősorban a helybéli hitvilág archaikus, népi elemei kapnak kifejezést ezeken az emlékműveken, azt sugallva, hogy az egyöntetű, ortodox vallásosság helyett a társadalom széles rétegei tudatában más képzetek uralkodtak. Totemisztikus állatábrázolások mellett – főleg kosok és felnyergelt lovak (1. kép) – karddal, lasszóval, íjjal felfegyverzett emberalakokkal találkozhatunk: az elhunyt vitézségére és környezetének világképére emlékeztetnek.

Foglalkozások vagy azok termékeinek ábrázolása is megjelenhet a faragványokon, pl. kovácsok, csizmadiák, szőnyegszövők (1-2. kép). Máskor hasonló technikájú, de nonfiguratív díszítmények borítják a kőtömböket; megint máskor muszlim szokás szerint a feliratok dominálnak, ám egy állatfigura vagy lovas azért a szöveg mellé járul. A figurális kőfaragvány a térség „magas” művészetében is főszerepet játszik, akár feliratos emléken (bayıli kövek; Baku; 13. sz.), akár világi épületen (Khúj, városkapu; 4. kép), akár keresztény templomon (Aqdamar, Szent Kereszt-templom; 10. sz.) tűnik fel.

Szántó Iván – Avicenna Közel-keleti Kutatások Intézete ELTE BTK Iranisztikai Tanszék

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s