Thomas Alva Edison

Thomas Alva Edison

Közzétette:

 

 

Ő volt a gépkorszak első számú sztárja: zseniális feltaláló, precíz mérnök és ügyes üzletember egy személyben.

Ha valahogy el tudnánk tüntetni Edisont a történelemből, rá sem ismernénk a huszadik Thomas Alva Edisonszázadra. Ő fémjelezte azt a tizenkilencedik század negyedik negyedétől a huszadik első évtizedéiig tartó korszakot, amelyben a tudományos felfedezések a technikai fejlődéssel és a vállalkozó középosztály felemelkedésével párosulva megváltoztatták a világ egész arculatát, mindennapjait és kultúráját. Ebben a sorsdöntő időszakban kevés, egyébként ugyancsak igen tehetséges feltaláló és tudós volt képes az övéhez hasonló életművet létrehozni. Autodidakta volt, először újságárus fiúként állt munkába a Grand Trunk Western vasúttársaságnál.

Ma elsősorban a találmányok jutnak eszünkbe róla. Nos, találmányok már az ókorban is voltak, de neki volt a legtöbb a világon: csupán az Egyesült Államokban több mint ezer szabadalmat jegyeztetett be, továbbá néhány százat Franciaországban, Nagy-Britanniában és Németországban is. Több mint hat évtizedes pályafutása során legalább havonta egy találmány pattant ki a fejéből. Rengeteget pereskedett is, elsősorban – legalább 500 esetben – a korai filmfelvevő gépek ügyében a Lumière-fivérekkel. Ha pedig nem tudott nyerni a bíróságon, megpróbált szövetkezni a riválisaival, vagy eltüntetni őket a piacról a fontosabb találmányok jogainak felvásárlásával. Az egyik legfontosabb újítása talán egy kutatóintézet létrehozása volt a New Yersey-i Menlo Parkban, ahol több tucat műszerészt alkalmazott; ők rendszerint feledésbe merültek, holott a munkájuk nagyban hozzájárult Edison sikereihez.

 

Portrait of Thomas Edison in his chemical laboratory in Menlo Park, N.J.

Edison az egész Menlo Park-i házát átalakította laboratóriummá. Itt, New Yorktól 50 kilométerre született meg a legtöbb nagy találmánya (a fonográftól a villanykörtéig) a neki dolgozó technikusok és kutatók segítségével.

Azt nehéz megmondani, hogy a találmányai közül melyik volt a legfontosabb. Ha mégis muszáj választanunk, akkor az átlátszó üvegű, tartós villanykörtére szavazunk, illetve az elektromos áramot továbbító felszerelésre. Annyira olcsóvá tettük az elektromosságot, hogy ezentúl csupán a gazdagok fognak gyertyát gyújtani – jövendölte, és igaza is lett.

Thos Edison Photograph SignedA legeredetibb találmánya feltehetően a fonográf volt, az az eszköz, amellyel a máskor és valahol másutt rögzített zenét le lehetett játszani. A legszórakoztatóbb pedig a kinetoszkóp, a filmszínházi vetítőgép előfutára, a leghátborzongatóbb viszont kétségkívül a villamosszék. Számtalan találmánya közül feltétlenül meg kell említenünk a szénmikrofont, amit az elektronikus korszak kezdetéig a telefonkészülékekben használtak, de nagyban hozzájárult a távíró, a röntgen és néhány bányagép fejlesztéséhez is.

A több száz megoldott műszaki probléma mellett számos technológiai eljárást is ő talált ki. Ezek ugyan több esetben is háttérbe szorultak olyan újítások mellett, amelyektől ő maga idegenkedett, például a fonográfban alkalmazott hengert felváltotta a hanglemez, illetve az egyenáramot, amelyhez ő mindvégig ragaszkodott, a Westinghouse-féle váltóáram. Egyvalami azonban vitathatatlan: az említett időszakban igen jó esély volt rá, hogy Thomas Edisonnak a legközelebbi szenzációs újdonsághoz is lesz valami köze.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (10—13. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s