Zarándokutak a középkori Magyarországon át

Külső és belső ellenfelei fölött aratott győzelmeinek, s az egyházszervezés kezdeti sikereinek köszönhetően 1018 körül István megnyithatta a Jeruzsálembe vezető zarándokút magyarországi szakaszát. A különböző szent helyek – Jeruzsálem mellett mindenekelőtt Róma és Aachen – felkeresésével a zarándokok bizonyságot tettek hitük mellett, vezekeltek bűneikért és imádkoztak maguk vagy hozzátartozójuk gyógyulásáért vagy más ügyekért. A jeruzsálemi zarándokút a Dévénnyel szemközti Hainburg mellett érte el Magyarországot, majd innen Győr, Fehérvár, Tolna és Eszék környékének érintésével vezetett a Száváig, s onnan Belgrádon és Konstantinápolyon át Jeruzsálemig. A Burgundiától a Szentföldig tartó út mintegy négy hónapig, míg a magyarországi szakasz 19 napig tartott. A zarándokok útjának megkönnyítése érdekében István Konstantinápolyban és Jeruzsálemben is szállóhelyet illetve szerzetesházat építtetett, és minden más módon törekedett a Szentföldre igyekvők biztonságának szavatolására és megfelelő ellátásukra. A korabeli beszámolók nem is mulasztották el hangsúlyozni, hogy a magyar király „mindennél biztosabb utat hozott létre, és amikor [zarándok] szerzetest látott, fogadta és mérhetetlen ajándékokkal halmozta el”.^* Maga István nem járt a Szentföldön, viszont szeretett beszélgetni a segélykérés vagy hálaadás céljából az emlékhelyekre igyekvő és onnan élményekben gazdagodva hazatérő zarándokokkal.

Lucas van Leyden: Pihenő zarándokok

Az Alpok elkerülésével Rómába vezető zarándokút ugyancsak átvezetett Magyarországon, és István az oda igyekvő utasokat is segítette. Erről tanúskodik a római Szent Péter bazilika melletti szállóház s a hozzá tartozó prépostság. Az utóbbit 1776-ban bontották le; oszlopait a déli szárnyon épült sekrestyébe építették be. Egyes források szerint Ravennában építtetett magyar ispotályt, amelynek azonban – ha volt – semmilyen nyoma nem maradt.

__________

^* Györffy György: István király és műve. Második kiadás. Budapest, 1983, Gondolat Kiadó, 295.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (55. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9