Thales

Thalés

Közzétette:

 

 

Kr.e. 6. sz.-i kisázsiai, milétosi görög filozófus, matematikus, csillagász. Életéről számos anekdota maradt fenn, ezek történeti értéke azonban erősen kétséges. Forrásaink szerint ellátogatott Egyiptomba is. Vitatott, hogy a neki tulajdonított tudományos ismeretek és filozófiai nézetek közül mi vezethető vissza közel-keleti ismeretanyagra.

ThalesHagyományosan Thalést tartották a „Hét görög bölcs” egyikének, továbbá a görög-római kultúrában ő testesítette meg a „tudós” tipikus figuráját. Ezzel összefüggésben számos olyan tudományos eredményt tulajdonítottak neki, amelyek szinte bizonyosan nem tőle származnak. Más esetekben az ismeret tudományos jellege nem világos. Hérodotosnál például azt olvashatjuk, hogy Thalés megjósolt egy napfogyatkozást (Hérodotos I.74, minden valószínűség szerint a Kr. e. 585 május 28-i teljes napfogyatkozásról van szó). Nem kizárt, hogy Thalés valóban meg tudta mondani, hogy egy viszonylag nagyobb perióduson belül napfogyatkozás várható – az azonban vita tárgyát képezi a kutatók között, hogy milyen megfigyeléseken és számításokon alapulhatott egy ilyen előrejelzés. Későbbi forrásaink a napfordulók és a csillagászati év hosszának meghatározását is neki tulajdonítják.

Antik forrásaink szerint Thalés számításokat végzett a hasonló háromszögek oldalhosszának arányai alapján (pl. meghatározta a hajó megfigyelőtől mért távolságát, valamint a piramis magasságát az alapján, hogy milyen hosszú az árnyéka). Proklos ezen kívül a következő matematikai tételeket tulajdonítja Thalésnak: az átmérő felezi a kört; az egyenlő szárú háromszög alapon fekvő szögei egyenlőek; a két egymást metsző egyenes által alkotott szögek közül a szemben fekvők egyenlőek. Diogenés Laertios szerint Thalésnak tulajdonítható az a tétel is, amely szerint a félkörbe írt szög derékszög. Amennyiben Thalés valóban birtokában volt mindezen matematikai ismereteknek, feltehetőleg formális bizonyítás nélkül, induktív módszerrel mutatta ki az egyes tételeket, gyakorlati problémák megoldása kapcsán.

Thalés filozófiai nézeteire vonatkozó legfőbb forrásunk Arisztotelés, noha valószínűleg Aristotelés információi is csak másodkézből valóak. Aristotelés szerint a filozófia története Thalésszal kezdődik, mégpedig azért, mert ő volt az első, aki nem az istenek leszármazásáról szóló történetek formájában beszélt a világról, hanem azt kutatta, hogy a világ milyen anyagból keletkezett, illetve milyen anyagból áll (Metafizika I.3 983b17-984a3). Thalés tanítása szerint ez az anyagi princípium a víz. Aristotelés szerint szintén Thalés, amikor azt mondta, hogy a Föld a vízen nyugszik, elsőként adott magyarázatot arra, hogy miért van nyugvó helyzetben a Föld. Az érv így szólhatott: a Föld nem képes a levegőben lebegni, de miként más szilárd testek is, úgy a Föld is tud a vízen úszni.

Thalés azt tanította, hogy a mágnesnek nyilván lelke van, hiszen képes mozgásba hozni a vasdarabot. Aristotelés ebből feltehetőleg jogosan következtet arra, hogy a milétosi filozófus szerint a lélek a mozgás princípiuma. Elképzelhető, hogy az a további, Thalésnak tulajdonított mondás, amely szerint „minden tele van istenekkel”, szintén ezzel a meggyőződéssel van összefüggésben: a világ szüntelen mozgását és változását halhatatlan, azaz isteni lelkek kell, hogy okozzák.

Forrás: Betegh Gábor – Szépművészeti Múzeum (szepmuveszeti.hu/hyperion/lexikon)

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s