Pope John Paul II. in Lyon

II. János Pál

Közzétette:

Majdnem 500 év után Karol Wojtyła lett az első nem olasz nemzetiségű pápa. Hosszú hivatali idejét karizma, emberség és magas szellemiség jellemezte; megreformálta a római katolikus egyházat.

Akik jelen voltak II. János Pál temetésén a Vatikánban, 2005. április 8-án, sohasem felejtik el, milyen erős szél fújt a Szent Péter téren. A papi köntösök és az államfők nyakkendői táncoltak, miként a biblia lapjai is a koporsón, amíg be nem csukták. Így végződött a lengyel pápa 27 éves uralkodása. Tömegek sereglettek Rómába a világ minden tájáról, hogy végső búcsút vegyenek tőle.

Pope John Paul II. in LyonWojtyła a testvériséget, a megbocsátást és az egyház egységét hirdette Szent Péter trónusáról. Már megválasztása napján, 1978. október 16-án sokakat megnyert magának egy szerény mondatával: – Ha hibáznék, majd önök kijavítanak engem – amivel tökéletlen olasztudására célzott. Mosolyt fakasztott azoknak az arcán, akiknek áldást osztott. Mindenki felfigyelt arra, hogy most végre nem akármilyen pápát sikerült választani: szerény, ironikus, közvetlen, sőt még sportos is – nemsokára még síelés közben is fényképezgették őt. Ráadásul több nyelven beszélt, még ellenállónak is számított, hiszen a második világháború utáni Lengyelországban lett pappá, ahol az akkori kommunista kormányzat nem nézte jó szemmel a vallást.

Harcot hirdetett a „hamis próféták”, vagyis azok ellen, akik korlátozták a vallásszabadságot, beleértve a szélsőséges kapitalizmust éppúgy, mint a kommunizmust. Kezdettől fogva előszeretettel látogatott el olyan országokba, ahol szerinte változásra volt szükség: a Fülöp-szigetektől Kubán át szülőhazájáig, ahol támogatta a szakszervezeti mozgalmat, s ezzel hozzájárult a vasfüggöny lebontásához.

 

Pope John Paul II.

1995. április 5-én, a hagyományos szerdai általános kihallgatáson János Pál keresztülkocsizik a római Szent Péter téren egy nyitott autón, amelyet pápai járműként ő honosított meg.

Különleges volt a viszonya a sajtóhoz, és már csak annak a kedvéért is szívesen folyamodott drámai gesztusokhoz. 2000-ben például nyilvánosan bocsánatot kért minden kárvallottól a katolikus egyház bűneiért, az inkvizíciótól a faji megkülönböztetésig. De magánemberként is megbocsátott például  Ali Ağcának, aki 1981. május 13-án merényletet kísérelt meg ellene.

 

Hill of Crosses in Lithuania

1993. szeptember 7-én, nem sokkal az ország függetlenségének visszanyerése után a pápa Litvániába látogatott, ahol maga is keresztet helyezett el a Keresztek dombján, amit az elnyomó szovjet hatóság többször is hiába próbált mindenestül eltüntetni, a litvánok mindannyiszor helyreállították. János Pál megindítónak találta a Kelet-Európában üldöztetést szenvedett keresztények emlékére állított mintegy 400 ezer kereszt látványát.

Mélységesen hitt Szűz Máriában, neki címezte apostoli jelmondatát, a „Totus tuus”-t (latinul: „egészen a tiéd”). Mindenkit az evangélium hirdetésére buzdított, különösen a fiatalok között, s nemzetközi ifjúsági napokat szervezett. Még akkor is a figyelem középpontjában maradt, amikor súlyos betegsége már erősen akadályozta a mozgásban. Halála után csupán kilenc évet kellett várni a szentté avatására.

Forrás: Roberto Mottadelli, Gianni Morelli – A 20. század legmeghatározóbb egyéniségei (134—139. oldal) Corvina Kiadó, 2018 ISBN 978 963 13 6495 8

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s