(1895—1963)
A nácik feketelistájára került Hindemith előbb Törökországba ment, ahol megalapította az Ankarai Zeneiskolát, majd onnan az Egyesült Államokba, ahol a Yale Egyetemen tanított.
Paul Hindemith (Hanau am Main, 1895. november 16. – Frankfurt am Main, 1963. december 28.) német zeneszerző, zenetudós és -pedagógus, hegedűs, brácsás, karmester, a 20. századi zene egyik központi alakja. | A 28 éves Paul Hindemith (1923)
Carlo-Maria Giulini figyelte, amint Hindemith egy híres német zenekarral Bach egyik művét próbálja. A vonósok minden dinamikai változatosság és vibrato nélkül, egyfolytában staccato játszottak. Amikor néhány perc múltán Hindemith megállította őket, és szebb hangot kért, a hangversenymester így mentegetődzött.
– Mi a Bach hagyomány letéteményesei vagyunk, és ez a helyes stílus.
– Nem értem – mondta Hindemith szelíden –, vibrato nélkül hogyan lehetett Bachnak annyi gyereke.
◊
Egy amerikai avantgárd szerző rávette, hallgassa meg az egyik szerzeményét. Egy kínos félóra után Hindemith megkérdezte:
– Ez az utolsó műve?
– Nem – hangzott a válasz.
– Kár – dörmögte Hindemith.
Forrás: Norman Lebrecht – A komolyzene anekdotakincse (326. oldal) Európa Könyvkiadó Budapest, 2012 ISBN 978 963 07 9362 9