Battle of Mohacs.1526

A mohácsi csatavesztés – történhetett volna-e másként?

Közzétette:

 

 

A királyi udvar elszegényedése és kiszolgáltatottsága, valamint a társadalmi és vallási ellentétek kiéleződése miatt a Magyar Királyság védelmi képessége az 1520-as évek közepére minimálisra csökkent. Igazat adhatunk Burgiónak, aki az általános magyar helyzetet 1526 januárjában így jellemezte: „ez az ország nem képes magát megvédeni, hanem ki van szolgáltatva az ellenség kegyelmének, és úgy fog kikerülni a háborúból, ahogyan az ellenségnek tetszik. Mert el lehet-e képzelni, hogy Magyarország háborút viselhessen a török egész hatalma ellen, mikor a magyar király és az urak még arról sem tudnak gondoskodni, hogy a végeken a katonaság megkapja a zsoldját […] az urak viszálykodnak, a nemesség pártokra bomlott, de még ha mindnyájan összetartanának is, mit tehetnek a török ellen, mikor a legegyszerűbb hadifelszerelésük sincsen meg? Azt megtehetik, hogy egyszer megütköznek, de akkor vereséget is fognak szenvedni, hiszen nincsen egyetlen erősített állásuk, hol fejüket lehajthatnák, hogy fellélegezzenek, s megvárják a többi keresztény fejedelem segítségét. […] Nem sokat értek a hadviseléshez, de ami kevés tapasztalatom háborúkról van, abból azt látom, hogy nincsen rá mód, amivel ezt az országot meg lehetne menteni, ha a törökök nagy erővel támadnák meg.”1

Amikorra a pápai nuncius jelentései megérkeztek Rómába, a szultán már eldöntötte, hogy 1526 a magyar hadsereg megsemmisítésének és a Magyar Királyság térdre kényszerítésének az éve lesz. Ennek érdekében 60—70 ezer fős hadsereget gyűjtött, melyhez több ezernyi zsákmányra éhes, irreguláris fegyveres csatlakozott. A gyalogsághoz mintegy 300 ágyúból álló tüzérség és 800 egységből álló dunai hajóhad tartozott. Utóbbiak a folyón kísérték a Duna jobb partján felvonuló szárazföldi egységeket, melyek július 10-ére értek Nándorfehérvár falai alá. A következő három hétben a sereg bevette Péterváradot, Újlakot és több környékbeli kisebb várat, majd az Eszéknél vert hadihídon augusztus első három hetében átkelt a Dráván.

 

Battle of Mohacs.1526

Székely Bertalan: A mohácsi csata

A török hadikészülődéséről a királyi udvar már tavasz óta tudott, s ha késve is, tett bizonyos előkészületeket: elrendelte az egyházi kincsek beolvasztását, általános mozgósítást hirdetett, és segítséget kért a cseh rendektől. A megfelelő erejű hadsereg felállításával és felvonultatásával azonban késett. A király maga is csak július 20-án indult el Budáról az ellentmondásos utasításokat kapó Szapolyai János pedig csak augusztus közepén Erdélyből. A Mohács melletti gyülekező helyre sem ő, sem Frangepán Kristóf horvát-szlavón bán, sem az augusztus végéig csak Győrig jutó cseh és lengyel segélycsapatok nem érkeztek meg.

 

Battle of Mohacs, 1526

A mohácsi csata 1526. augusztus 29.

A döntő ütközetre augusztus 29-én került sor. A Mohácshoz közelítő török hadsereggel szemben augusztus 29-én mintegy 20—25 ezer fős magyar véderő – zömmel gyalogság és könnyűlovasság – sorakozott fel, s a nagyjából 300 török ágyú tüzét 85 magyar löveg viszonozta. Az egyenlőtlen küzdelem, amit hadvezetési hibák is súlyosbítottak, mindössze másfél óráig tartott. A török győzelem elsöprő, a magyar vereség az 1241-es muhi csatához hasonlóan katasztrofális volt. Elesett a kalocsai és az esztergomi érsek, öt püspök, rengeteg főrangú és mintegy 10 000 harcos. A fiatal király, II. Lajos menekülés közben vesztette életét: lovával együtt a megáradt Csele patakba bukott, s páncélja a mélybe húzta.

 

Bertalan szekely: II.Lajos

Székely Bertalan: II. Lajos tetemének feltalálása

 

Történhetett volna-e másként? A korszak kutatóinak egybehangzó állítása szerint lényegében nem: az Oszmán Birodalom és hadseregének túlereje miatt a magyar vereség elkerülhetetlen volt. A török győzelem nagyságát viszont bizonyosan lehetett volna mérsékelni. Ha a magyar hadsereg előbb összeszedi magát és levonul a Délvidékre, a török átkelését a Dráván érdemben lassítani és nehezíteni tudta volna. S aki időt nyer, életet nyer: szeptember elejére beérkezhettek volna az úton lévő segélycsapatok is. Az a korábbi feltevés, mely szerint a parasztság felfegyverzése, amely az 1514-es történések miatt fel sem merült, érdemben befolyásolta volna a csata kimenetelét, ugyancsak valószínűtlen. Rontani azonban bizonyosan nem rontotta volna a reguláris magyar sereg védelmi potenciálját, mint ahogy Nándorfehérvár 1456-os felmentésekor is segítséget jelentettek a rosszul felszerelt és a katonáskodásban járatlan, ám lelkes keresztesek. Mindezek azonban nem többek bizonyíthatatlan feltevéseknél, melyek más nemzeti katasztrófáinkhoz hasonlóan a mohácsi csatával kapcsolatban is a mai napig burjánoznak. Ezekkel a már akkor terjedni kezdő bűnbakképző tévhitekkel kapcsolatban a korszak kompetens kutatói egybehangzóan állítják, hogy Szapolyai tudatos késlekedésére éppúgy nincs semmiféle bizonyíték, mint arra, hogy II. Lajost az erdélyi vajda testvére, Szapolyai György gyilkolta volna meg.

Mohácsi győzelme után a török sereg akadálytalanul vonult Budáig. A környéket feldúlták, Budát kifosztották, majd felgyújtották. A mozdítható értékeket – köztük Mátyás corvináit – hajókra és szekerekre rakták, több ezer rabszíjra fűzött kereszténnyel szeptember21-én elindultak hazafelé. A középkori magyar királyság, amely az elmúlt másfél évszázadban sikeresen védte déli határait és ezzel a keresztény Európát, 1526-ban összeroppant a jóval hatalmasabb és erősebb Oszmán Birodalom csapása alatt. Az okok, mint általában, sokfélék voltak, ám a lényeget Burgio és tőle függetlenül, de vele egybehangzóan az egyik török nagyvezér fogalmazta meg. „Magyarország – jelentette ki az utóbbi – azért bukott el, mert „egy légy elefántnak nem tud ártani”.2

1. B. Szabó János szerk.: Mohács, i.m. 24.

2. Idézi Pálffy Géza: A magyar királyság és Habsburg Monarchia a 16. században. Budapest, 2010, História, MTA Történettudományi Intézet, 40.

Forrás: Romsics Ignác – Magyarország története (140-142. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s