Kaligandaki Valley, Nepal

A hegyek közé zárkózott Nepál

Közzétette:

 

 

Nepál, ez a kis, 800 kilométer hosszú, 100—200 kilométer széles független dél-ázsiai állam szinte szabályos téglalapként ékelődik be a világ két legnépesebb állama – délről India, északról Kína közé, mégpedig a világ leghatalmasabb hegysége, a Himalája déli oldalán. A 2500 kilométer hosszú, hatalmas hegyvonulat mint egy dinoszaurusz gerince, északnyugatról délkeletnek keresztezi Ázsiát. Azon a varraton, ahol sok millió évvel ezelőtt az ősázsiai szárazföld s az indiai szubkontinens találkozásánál megszülettek a világ legmagasabb csúcsai, élnek ma Nepál népei és törzsei: a Himalája legmagasabb gerince előtti hegységekben, melyek hatalmas lépcsőként kapaszkodnak fel az indiai síkságról a magas hegyekbe, az „istenek lakhelyére”.

 

Kaligandaki Valley, Nepal

Szépen megművelt táj: a nepáli parasztok évszázados munkával teraszokat alakítottak ki a meredek hegyoldalakon. Az eső így nem mossa le a termőtalajt, s a víz sem folyik le a földekről. Nagyobb monszunesőzéskor azonban az áradat földeket, falvakat ragad magával a völgybe.

A Himalája határozza meg Nepál arculatát, lakosainak életformáját. Hegyek, hegyek, hegyek, ahová csak nézünk: Nepál csaknem 90 százaléka magas hegyvidék, szakadékoktól szabdalva, ahol a Himalája vad folyói a jeges magasságokból az indiai síkságra zúdulnak. A Katmandu- és a Pokhara-völgyön kívül csak Teraiban van sík föld az ország 20—40 kilométer széles déli csíkján: ez Nepál részesedése az indiai alföldből.

 

Dhaulagiri mountain, Nepal

A világ tizennégy nyolcezer méteres csúcsa közül nyolc Nepálban emelkedik. Képünkön a 8167 méteres Daulagiri.

Aki Delhiből közelíti meg Katmandut-„ablak mellé kérem, a bal oldalra!” – annak mutatkozik meg legjobban Nepál területi struktúrája: az észak felé emelkedő hegyek vonulata háromszorosan tagolt. Az első lépcső a Siwalik-hegység (mintegy 800 méter); ezután következik a Mahabharat-hegylánc (4000 méter); fölötte északnak emelkedik a magasba a Himalája hatalmas főhegygerince. Még a nyugatról érkező józan látogatót is valamiféle vallásos érzés, az ámulat és a tisztelet keveréke keríti hatalmába, amikor először pillantja meg a Himalája óriás, vad és gyönyörű hegységét, s már jobban érti, miért tisztelik az indiaiak, a tibetiek időtlen idők óta ezeket a hegyeket az istenek hajlékaként.

A repülővel érkező utas előtt – útban nyugatról keletre – egymás után tűnnek föl a nyolcezer méteres csúcsok (a világ 14 nyolcezrese közül 8 Nepálban van): előbb a veszedelmes Dhaulagiri hatalmas tömbje (8167 m), aztán Annapurna égig érő csúcsai – kilenc vagy tíz van belőlük –, köztük az Annapurna I (8091 m); ezt a nyolcezrest hódították meg először, 1950-ben. Az Annapurna tömbje előtt emelkedik egy hegy, amely nem a legmagasabb, de bizonyára az egyik legszebb a világon: tökéletes piramis, elképesztően meredek oldalakkal, egy szuper-Matterhorn, amely csaknem 7000 méterre ágaskodik az ég felé: a Machhapuchhare, „halfarok”.

Távolabb keletnek következnek a Manaslu (8156 m) és a Himalchuli (7893) hatalmas hókatedrálisai, majd a repülő északnak fordul, jelezve, hogy közeledünk célunkhoz, a Katmandu-völgyhöz. Ott van alattunk a Himalája szíve, a Ganesh Himal s a Lantang-tömb által keretezett három királyi város – Patan, Bhaktapur, Katmandu völgye, az „ezer templom völgye”: számtalan kegyhelyével Ázsia egyik leghíresebb zarándokhelye. A repülőgép lassan ereszkedik le a Tribhuvan repülőtérre. Megérkeztünk Nepál szívébe.

 

Boudhanath stupa, Nepal

Buddha mindent látó szeme, magasan fent a bodnathi sztúpán mind a négy égtáj felé

Patan temples

Hindu templomkörzet Patanban

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (330-331. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s