Egyptian jar

A szent jelek: a hieroglifák

Közzétette:

 

 

A legnagyobb tett, amivel Egyiptom az emberiség kultúráját megajándékozta, kétségtelenül az írás megteremtése volt. A legújabb kutatások alapján a hieroglifákból – görögül: „szent jelek” – álló egyiptomi írás nem hosszú fejlődés eredménye, melynek során az írásjelek egyre finomodtak, mint például a később keletkezett kínai írással történt. Az egyiptomi „istenek szava” egyszeri alkotás, mely a Nílus menti bennszülöttek egy – valószínűleg vallásilag motivált – csoportjának abból a vágyából született, hogy az istenkirályok szent rítusait és dicső tetteit megőrizzék az utókor számára. Az eddig fellelt legrégibb egyiptomi írásos emlék, a Narmer-paletta, egy afféle smink-lap a legendás Ménész vagy Narmer király képével; állítólag ő egyesítette Felső- és Alsó-Egyiptomot egységes birodalommá. Ettől a szimbólumokkal teli kőtáblától eltekintve az egyiptológusok egyetlen meggyőző bizonyítékot sem találtak arra, hogy a hieroglifák fokozatosan fejlődtek volna ki. A német egyiptológus, Dieter Arnold, aki a New York-i Metropolitan Museum megbízásából vezette az ásatásokat a Kairótól 85 kilométerre délre fekvő Listnél, két, építéstechnikailag különösen érdekes piramisnál, új fényt derített az egyiptomi írás születésére. A tudós, a legújabb kutatások eredményeként az Óbirodalom kezdeteit Kr. e. 3200-ra teszi – ellentétben az eddigi nézettel, amely a Kr. e. 2640. évet feltételezte. Ha Arnoldnak igaza van, akkor az egyiptomiak azzal dicsekedhetnek, hogy már a sumérok előtt megalkották az írást.

 

Narmer Palette in Cairo (Egyptian Museum)

A Namer-paletta két oldala

Egyetlen ősi kultúrnép sem hagyott hátra annyi írásos dokumentumot, mint az egyiptomi. Az egyiptomi múzeumokban – de az európaiakban és amerikaiakban is – számos hieroglifaszövet található a birodalom minden korszakából. Az egyiptomi „írásmánia” rekordját IV. Ramszesz fáraó tartja, aki édesapja uralkodásának történetét 40 méter hosszú papiruszon örökítette meg. A jó minőségű, színpompás papirusz-utánzatok ma jellegzetes egyiptomi szuvenírek; olcsón kaphatók minden turistaszállodában, könyvkereskedésekben, emlékboltokban. Óvakodjunk azonban a giccs határát súroló, anakronisztikus motívumokkal, például tevékkel, sőt mecsetekkel vagy templomokkal díszített, óegyiptominak kikiáltott példányoktól.

 

  hieroglyphes Egyptian jar

Hieroglif írás | Hieroglif jelek egy III. Amenhotep kori tégelyen. A felirat említi Nebmmatré Amenhotep és nagy királyi hitvese, Tije nevét.

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (115-116.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

2 comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s