Közzétette:
(1854—1928)
Cseh zeneszerző, aki ötvenéves korában aratta első sikerét – a Jenufá-val –, s azután remekmívű operák egész sorát komponálta.
Leoš Janáček (Hochwald, ma Hukvaldy, Morvaország, 1854. július 3. – Ostrava, 1928. augusztus 12.) morva zeneszerző, aki – főként a morva népzenére alapozva – teljesen egyéni stílust alakított ki.
Az első zeneszerző volt, aki zenében ragadta meg a hétköznapi beszédet, és mindig figyelt a társalgás ritmusára, hanglejtésére. Egyszer vásárlás közben összetalálkozott Smetana lányával, akinek néhány egyszerű mondatát azonnal lekottázta a mindig magával hordott jegyzetfüzetbe.
◊
A főpróbán is javítgatta A Makropoulos-ügy kottáit. A karmester egyszer csak elvesztette a türelmét, és felkiáltott:
– Elég a változtatásokból!
Janáček visszakozott és sietve távozott. A bemutató estéjén, az opera közepén, a csellószólam vezetője és a karmester döbbent pillantást váltott – olyan zenét adtak elő, amelyet akkor láttak először. Janáček az utolsó zenekari próba után nyilván bement a kottatárba, és csendben új csellószólót illesztett művébe.
Forrás: Norman Lebrecht – A komolyzene anekdotakincse (128. oldal) Európa Könyvkiadó Budapest, 2012 ISBN 978 963 07 9362 9
