Ville de Porto

Ahol még szól a fado

Közzétette:

 

 

Portugália az északi határát képező spanyol Galíciától Algarve tengerpartjáig mintegy 560 kilométer hosszúságban terül el, de a legtöbb látogató csak Lisszabont és a déli tengerpartot ismeri, esetleg még Coimbrát, a festői, régi egyetemi várost vagy Portót, a portói bor hazáját. Az igazi és úgyszólván ismeretlen Portugáliát csak azok a kevesek fedezik fel, akik az ország belsejében is utaznak, például Bragancából Faróba.

 

Ville de Porto

Portó. A történelmi városközpont az UNESCO által számon tartott világörökség része.

Szinte teljesen érintetlen, zöldellő vidéket, álmos kis falvakat láthatnak, fasorokat, amelyek fölé sűrű lombok sátora borul; tavasszal sárga mimózák özönét, s az egész tájat menyasszonyi fehérbe öltöztető virágzó mandulafákat, amilyen ma már csak Mallorcán van. Itt az ország belsejében még csapatostól élnek gólyák és gémek, s a látogató úgy érzi, hogy egy teljesen más, száz évvel korábbi életritmusba került vissza. A túlzsúfolt, hajszolt Közép-Európából idemenekülők – ellentétben a portugáliai közgazdászokkal és a haladáspárti technokratákkal – éppen azt szeretnék, ha mindez megmaradhatna. És éppen mert Portugália messze, kontinensünknek a peremén fekszik, talán van még egy kis esély, hogy ez a szeretetre méltó állapot a jövedelmezőségi megfontolásoktól függetlenül még egy ideig fennmaradjon.

 

University of Coimbra, Portugal

Coimbra egyeteme a legrégebbi alapítású az országban (1290)

Ha valaki kedveli az egyszerű és régimódi életet, de jó és modern körülmények között szeretne lakni, erre is kiváló lehetőséget nyújt a nagy számú állami szálloda, a pousadák, amelyek szerte az országban – gyakran régi várakban, kastélyokban és palotákban – megtalálhatók. Legjobban étkezni persze azokban a kis portugál vendéglőkben lehet, amelyekbe a helybeliek is járnak. Ezekben talán még a fado, ez a mindig kissé mélabús énekszó is felhangzik, amely éppoly jellemző Portugáliára, mint a flamenco Spanyolországra.

 

Fado, Portugal

A fado melankolikus zenei műfaj, egy énekes (fadista) adja elő egy portugál gitár (guitarra) és egy spanyol gitár (violão) kíséretével.

Ámde mindkét ország engedményt kellett tegyen az idegenforgalomnak, illetve annak, amit a menedzserek a turisták igényének vélnek. Így aztán keresgélni kell, míg igazi fadót hallhatunk. Portugália olyan ország, amely nem tárul fel könnyen és simán, időre és türelemre van szükség. De megéri, mert a nagy forgalmú világútvonalaktól távol egy elbűvölő országot találunk, melynek történelmében a mi vén Európánk sajátos módon és elgondolkodtatóan tükröződik.

 

Algarve Rocks

Ponta da Piedade – „Írgalom fokának ” nevezik az algarvei Lagosnál a tenger által ilyen szeszélyesre kialakított vörös sziklatornyok, barlangok és öblöcskék együttesét.

Wolf Hanke

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (310. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s