Hans Cristian Andersen

Az odensei mesemondó

Közzétette:

 

 

Dán művészeknek, költőknek és tudósoknak is nagy szerepe volt abban, hogy az ország neve világszerte ismertté vált. Dánia volt a hazája Niels Bohrnak, az 1922-es Nobel-díjas fizikusnak és Søren Kierkegaardnak, a 19. század egyik legnagyobb filozófusának. Dánia legismertebb költője azonban Hans Cristian Andersen, akinek meséi az egyetemes meseirodalom kincsévé váltak.

Hans Cristian AndersenAndersen egy cipész fiaként 1805. április 2-án született Odensében, az ország egyik legrégibb városában. Annak idején egyetlen dán sem utazott olyan sokat és messzire, mint ez a mesemondó, kinek könyveit kereken 80 nyelvre fordították le. De mindig visszatért hazájába, ahol úgy élt, mint a többi honfitársa. Otthon találta meg mindazt, amit a világban hiányolt: a nyugalmat, a biztonságot és a tágas vidéket,

Hans Cristian Andersen sok meséjébe humorosan-ironikusan feldolgozott életrajzi elemeket és hétköznapi jeleneteket szőtt. Gyakori hőse az ifjú, aki a történet végén diadalmaskodik ellenfelén és elnyeri a kedves kezét – ami Andersennek soha nem sikerült, élete végéig magányos agglegény maradt.

A mesemondó azonban nem csak humoros és excentrikus, kedves és önző, hanem fölöttébb aggályoskodó ember is volt: az odensei Andersen Múzeumban kiállított útipoggyászához egy kötél is tartozott, amit utazásaira mindig magával vitt, hogy egy esetleges szállodatűznél kimenekülhessen szobája fogságából.

Hans Cristian Andersen több mint 150 mesét írt. „A császár új ruhája”, „A rendíthetetlen ólomkatona”, „A borsóhercegnő” biztosan a legszebbek közé tartozik. „A kis sellő” bronzfigurája Koppenhága jelképe lett.

Forrás: Ezerarcú világunk – Európa (103. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1991 ISBN 963 7961 04 6 ISBN 963 7961 06 4

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s