desert

Hív a sivatag

Közzétette:

 

 

Kalandos út a Szaharában

Ghardaia és Tamanrasset között az a szóbeszéd járja: „A Szahara Allah kertje. Ő tüntette el a sivatagból a felesleges élőlényeket, hogy békében sétálhasson.” Aztán megjelentek a turisták: gyalog, gépkocsival és lóháton közlekednek a Nagy Sivatagban, de olyan is akad, aki kerékpáron. Mániákusok: mániájuk a sivatag. Kalandot keresnek, élményt gyűjtenek („Egyszer ezt is látni kell”), de akadnak gyanútlanok is, akik nem tudják, hogy az életükkel játszanak.

 

desert

Sivatagi táj Algériában

Ha igaz az ősi történet: mit keresnek itt a turisták? Magányt? Romantikát? Nélkülözéseket? Esetleg veszélyt; próbára akarják tenni a teljesítőképességüket? Vagy egy tájat, amely szép és brutális, félelmet ébresztő és csodálatos, egy vadont?

El-Goléától Djanetig csaknem 2000 kilométeres út (már amit annak neveznek) és ösvény (minden rendű és rangú) vezet keresztül a Szaharán horog alakban. Útközben a sivatag ezer arca: az Ahaggar bazaltdómjai, hamada (sziklasivatag) és erg (kavicssivatag ), az idegenlégió elhagyott erődjei, nyomorúságos települések, tevék, forgószelek, délibáb, dűnék és legvégül – víz; pálmaligetek és kertek, Djanet, az „oázisok gyöngye”. Ezt a túrát – az egészet vagy részkirándulásokat – speciális irodák szervezik turistacsoportok számára. Saját – a sivatagi útra alkalmas! – gépkocsival is mehetünk; egy ilyen út három-négy hétig tart.

Allahnak ebben a kertjében az ördögnek is megvan a maga szeglete. 100 kilométerrel El-Goléa után kezdődik; az előbb jobbról-balról még dűnék vettek körül, finom, vöröses homok, a képes levelezőlapok Szaharája – aztán az aszfaltozott Transzszahara út egyszer csak fölkapaszkodik a Tademait-fennsikra. Vigasztalan vidék. A talajt feketén csillogó görgeteg borítja, közel s távol semmi nyoma az életnek. Sima, mint a biliárdasztal, a látóhatár eltűnik a délibábok mögött. Ebben a pusztaságban építették 100 éve (1893-ban) a Miribel erődöt, stratégiailag fontos ponton, a Csádba vezető sivatagi út mentén. Jelzőtábla mutatja az utat, az aszfaltútról ösvény vezet az erődig. Miribel (micsoda név ebben a pusztaságban) ma már halott, „abandonné”, jelzi a térkép; a név, az emlékek a szomorú múltról hivatalosan már eltűntek: a helységet (újra) Hassi Chebabának nevezik. És van ivóvíz.

Lefelé az út In Salahba meredek és csupa kanyar – és a mélyben autóroncsok. Állítólag ez Algéria legmelegebb oázisa: a város izzik, több mint 50 fok árnyékban. A homokviharok látogatják; az oázis megfullad a homokban. Még 600 kilométer – valamivel több vagy kevesebb – és megérkeztünk Tamanrassetbe. Az utat 1983-ban aszfaltozták, de nem valami gondosan; azóta is egyfolytában javítják.

Tamanrasset tiareg man
A tuareg férfiak viseletéhez tartozik az öt méter hosszú pamutkendő, a litham, melyet körbetekernek a fejen úgy, hogy csak a szemek látszanak ki.

Ez tehát Tamanrasset, melyet mindenki csak Tamnak nevez. Az Ahaggar fővárosa, turistaközpont. Itt lehet terepjárót bérelni sofőrrel, de több napos méharére (tevetúrára) is be lehet fizetni. A főutcán tuaregek, sok rendőr. Szahara-utazók várakoznak itt, hogy megjavítsák gépkocsijukat, s „hajótöröttek”, hogy megérkezzék pénzük vagy a vízumuk meghosszabbítása. A kaland lehelete.

Előírásszerűen jelentkezzünk a dairán, a körzeti elöljáróságon – aztán irány Djanet, egy kis kerülővel a Tahaton (Tahat Assekremen)át; ez Foucauld atya hegye. Itt vannak az Ahaggar bazaltdómjai. Valamikor a vulkánok krátereit töltötték meg; a vulkánok erodálódtak, eltűntek, a „töltet” örökre itt maradt. A Tahat több mint 2900 méter magas; errefelé hűvös, sokszor hideg van, olykor még fagy is. A napfelkelte és a napnyugta azonban csodálatos élmény a csúcsokról.

A jelentéktelen oázis, Hirhafok után következik Ideles. Itt van víz, zöldségfélék (frissen szedve a kertből) s a tuareg kovácsok ezüstékszereket kalapálnak.

Ezután a sivatag következik, melyet sem megfesteni, sem lefotografálni sem leírni nem lehet: csak átélni. Köves lapályok, homokos folyóvölgyek, vádik; Serouneout előtt a táblahegy (Djebel Telertheba) olyan, mint egy sziget, utána hepehupás ösvény. És Fort Gardel, mai nevén Zaouatallaz, mögötte a Szahara, amint a legszebb arcát mutatja. Balra a Tassili-n’Ajjer fekete és vörös hegyei, jobbra az Admer-sivatag, homoktenger, dűnehegység. Éjszaka a hálózsákban, a fejünk fölött csillagok. Reggel rázzuk ki a csizmáinkat: skorpiók!

oasis in Djanet
Oázis az algériai sivatagban Djanetnél.

Djanet, a végállomás, képeslap-oázis: néhány ezer pálmafa, és víz, amennyit csak akarunk, és kórházak és emberek. Visszatértünk a világba.

Djanetből többnapos, meglehetősen fárasztó kirándulásokat szerveznek a Tassili-n’Ajjer hegyvidékére. Itt olyan emberek, akikről szinte semmit sem tudunk, ábrákat véstek a sziklákba, festményeket festettek a kőre. A legkorábbiak 10 000, a legkésőbbiek 2000 évesek. A vadász és zsákmánya; zsiráfok és elefántok; hosszú szarvú szarvasmarhák: 10 000 kép maradt fenn.

 

Tassili-n'Ajjer

A szél szobrai: bizarr sziklaképződmények Tassili-n’Ajjerben, Algéria délkeleti részének egyik legimpozánsabb hegyvidékén. A homokviharok lassan, de állandóan egyre újabb alakzatokat formálnak ki a sziklákból.

A Szaharában sok helyütt vannak sziklafestmények. De a Tassili-n’Ajjer-beliek a leghíresebbek. A fennsíkon fantasztikus sziklaképződmények között – ilyennek képzeltük a holdbéli tájat, mielőtt megismerkedtünk vele –, Tamrit ciprusokkal benőtt völgyében valamikor emberek éltek, pásztorok, vadászok. Üzenetet hagytak számunkra, üzenet az őskorból.

 

Famous prehistoric rock paintings of Tassili N Ajjer, Algeria

A Központi Szahara sziklás, rideg világának életteli múltja van: az ötvenes években például a Tassili-n’Ajjer-hegységben sziklafestményeket fedeztek fel, melyek mind stílusukban, mind az ábrázolt állatok és tárgyak tekintetében különböznek egymástól, s adalékként szolgálnak egy több mint 8000 éves időszak életéről.

Írta: Karl Maute

Forrás: Ezerarcú világunk – Afrika (38-39.oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1994 ISBN 963 7961 34 8 4. kötet

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s