Mondások a XX. századból

 

 

Gyakran, vagy ritkán használjuk őket. Hogy honnan származnak néha tudjuk, néha nem. Összegyűjtöttem néhányat, ne menjen végleg feledésbe eredetük.

   lovakEgy fenékkel nem lehet két lovon ülni. Mikszáth Kálmán képviselőházi naplójában elmarad az alsóházi ülés, mert a miniszterelnök a felsőházban ügyködött. A kétkamarás parlament munkarendjét kritizálta a kijelentés.

   Édes anyanyelvünk. Halász Gyula földrajztudós, nyelvész 1938-ban kiadott könyvének címe, ehhez kötik a mondást. Pedig először  Arany János használta ezt a jelzős szerkezetet: Lesz-e, ki az édes anyanyelven / Rólatok korának csudát énekeljen? (Álom-való)

   Alulról szagolja az ibolyát. Az első világháborúból hazatért hadifoglyok mondták, ha valaki érdeklődött hozzátartozója sorsáról. Tragikus, az együttérzést nélkülöző kifejezés.

   A sör folyékony kenyér. Nádai Ferenc festőművész 1919-ben plakátsorozatot készített a veszélyesen terjedő alkoholizmussal szemben. Egyik plakátján pohár sör, mellett egy vaskos szelet kenyér. A sör a pálinkánál kevésbé káros ital, ez kétségtelen.

   Agytröszt. Az 1929-ben bekövetezett világválság idején Roosevelt, az USA elnöke tanácsadó testületet hozott létre a gazdasági élet konszolidálására. A New Deal-nak nevezett programot kidolgozó szakértő csoportot nevezte a közvélemény agytrösztnek.

   Elhúzta a csíkot. A második világháború idején az amerikai bombázó repülőgépek, a Liberátorok kondenzcsíkot húztak maguk után. Amikor a légteret elhagyták, a civil lakosság fellélegzett: elhúzták a csíkot!

   A házasságok az égben köttetnek. Csathó Kálmán nagy sikerű vígjátékának címe. Talán arra utal, hogy a házasságok alakulása kiszámíthatatlan, csak az égiek tudnák megjósolni.

   Magyarázom a bizonyítványom. Karinthy Frigyes „Tanár úr kérem…” c. könyvének egyik fejezetcíme. Valaki rossz fát tesz a tűzre, nagy hibát vét és ki akarja menteni magát. De ez nem sikerül, egyre jobban belebonyolódik a saját kifogásaiba, mellébeszélésébe.

   Szív küldi színek szívesen. A Magyar Rádióban évtizedekig adták ezt a műsort, üzenni lehetett dallal a kedvesnek, szülőnek, testvérnek. 1923-ban mutatta be a Fővárosi Operettszínház a Mézeskalács c. darabot. Szövegét Emőd Tamás költő, színigazgató írta. Az egyik betétdal kezdő sora.

   Üres gyomorral nem lehet Himnuszt énekelni. Nyomorgó emberektől nem lehet lelkes tetteket várni. A mondást Vas Zoltánnak, Budapest polgármesterének (az 1956-os forradalom alatt közellátási kormánybiztosnak) tulajdonítják, pedig Szabó Dezső, erdélyi író, a Nyugat munkatársa írta le először.

   Gitt-egylet. Molnár Ferenc „Pál-utca fiúk” c. világhírű regényében szerepel, a fiúk magukat nevezik így. Ma már teljesen más a jelentése. Olyan, csak önmagával foglalkozó szervezet, amelynek semmi szerepe, jelentősége, hatásköre nincsen.

Láng Róbert – EuroAstra

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s