Hangszerbutik

 

 

Nem tudom, más nyelvekben hogy van ez, de mifelénk a hangszerek beszivárognak mindenhová. Olyan helyekre is, ahol semmi keresnivalójuk nem lenne. Például a hangszer egyúttal gyógyszer is. Ismerjük a gyerek-mondókát. Gólya, gólya, gilice! Mitől véres a lábad? Török gyerek megvágta. Magyar gyerek gyógyítja. Síppal, dobbal, nádi hegedűvel. Ez utóbbi ritka hangszer, kukoricaszárból készült, hegedűalakra formált eszköz. Két szár kell hozzá, az egyiket meghajlították, a mások volt a vonó, mindkét szárból egy darabka pedig a húr.

 

Nádihegedű

Nádihegedű

   Az emberi testtel foglalkozó orvostudomány nyelve is használja a hangszereket. Fülünkben Eustach-kürt, dobhártya, lábszárunkban sípcsont van. Hogy a HPV-t, a humán papillomavírus okozta fertőzést miért hívták régen cimbalomszögnek, azt nem tudom.

   Ha zongorázni tudnám a különbséget…,mondjuk, ha valamilyen nagy nívóbeli eltérés van például két író műve között. A mondásnak semmi köze a hangszerhez. Karinthy Frigyes, a nyelv mestere írja egyik novellájában: ha zongorázni tudnám a különbséget, hogy ő mennyivel jobban zongorázik mint én, akkor ki tudna jobban zongorázni, ő. vagy én?

   Ügyefogyott emberre mondjuk: szerencsétlen flótás. Még ha soha életében nem látott flótát, akkor is. A mondás Schiller Ármány és szerelem c. színdarabjában szerepel. Von Walter miniszter fia Ferdinánd, szerelmes lesz Lujzába, Miller fuvolatanár gyönyörű lányába. Ennek a szerencsétlen flótásnak a lányát akarod elvenni? – korholja fiát a nagyúr.

   A növények nevében is szerepelnek hangszerek, bár hangot nem adnak. Gondoljunk csak a trombita folyondárra, a harangvirágra és természetesen az orgonára.   

   Az irodalomtörténet is elcsente egy régi hangszer, a görögök által használt líra nevét. Könyv, színdarab, vers = epika, dráma, líra. Valószínűleg a versek szavalása közben pengették Zeusz lányai miniatűr hárfájukat. Állítólag Hermész isten találmánya.

   Dobbal nem lehet verebet fogni. Világos, nem is próbálnám. Jelentése: a túl nagy hírverés visszájára fordulhat. Esküszöm, nem az óriásplakátokra gondoltam.

   Hogy miért neveztek el egy csörgődobbal járható táncot (Ibsen: Nóra) tarantellának, egy halálos csípésű mérgespók nevének, talán soha nem fog kiderülni.

   Most pedig bemegyek a kis szobámba, behúzom a harmonika ajtót és pihenek egy kicsit.

Láng Róbert – EuroAstra

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s