Homéros és az ókori Kelet

Közzétette:

 

 

Az Ilias és az Odysseia feltűnő hasonlóságokat mutat az ókori Kelet (főleg Mezopotámia, Ugarit, valamint az ókori Izrael) egy-egy irodalmi alkotásával. Achilleus és Patroklos barátságának története egészében és számos részletében is párhuzamba állítható a babiloni Gilgames-eposz főhősének Enkiduhoz fűződő barátságával, Gilgames alvilágjárása Odysseus Hadés-beli útjával. A csak néhány évtizede előkerült ugariti eposzok számos, a homérosi eposzokból ismerős, ún. eposzi kelléket (hasonlatok, seregszemle, ismétlések, állandó jelzők stb.) tartalmaznak. Vagy: a trójai harcmezőn megjelenik Apollón, és amikor mozdulatlanul tartja a pajzsát, akkor görögök és trójaiak egyformán derekasan harcolnak, de amikor megrázza, akkor fölülkerekednek a trójaiak (Homéros, Ilias 15. 318-322, ford. Devecseri Gábor). Az amalekitákkal vívott harcban az ószövetségi Mózes hol felemeli “Isten pálcáját”, és akkor a zsidó nép kerül fölénybe, hol leengedi, és akkor az amalekiták (2Mózes 17, 9-11).

Az itt egy-egy példával jelzett hasonlóságoknak – felsorolásuk vaskos köteteket tölt ki! – minden valószínűség szerint történeti gyökereik vannak. A homérosi eposzok a Kr.e. 8. században nyerték el nagyjából végleges formájukat, de kialakulásuk egy hosszú évszázadokon át élő és költőnemzedékek ajkán hagyományozódó szóbeli költészetet feltételez. Ezek alatt az évszázadok alatt a görög epika sok mindent magába olvaszthatott.

Amikor a görög nép valamikor a Kr.e. 2. évezred elején (esetleg valamivel korábban) megérkezik a Földközi-tenger keleti partvidékére (Balkán-félsziget, Kréta, Ciprus, Kis-Ázsia tengerparti részei), évezredek óta virágzó és egymással szoros kapcsolatot tartó civilizációk (mezopotámiai államok, Egyiptom, Izrael, Ugarit) közelébe kerül. A földrajzilag közbenső helyet elfoglaló hettitáknak jelentős közvetítő szerepük lehetett (a Gilgames-eposznak hettita nyelvű töredéke is előkerült.) Régészeti és egyéb források tanúsága szerint a görögség az ún. mykénéi korszakában (Kr.e. kb. 1600-kb.1200) maga is szerves kapcsolatban állt ezekkel a kultúrákkal (Ugaritban egy görög kereskedelmi telep nyomait is feltárták). A homérosi eposzok epikus előzménye pedig minden bizonnyal visszanyúlik a mykénéi korba. A mykénéi világ összeomlása (Kr.e. 12. század) és az újrakezdést jelentő homérosi kor (Kr.e. 8. század) közötti időszakról (ún. átmeneti kor vagy “sötét kor”) egyelőre keveset lehet tudni, de a keleti kapcsolatok bizonyos mértékig folytatódni látszanak. A homérosi korszakban kialakul, és attól fogva önálló életét éli a sajátos, immár összetéveszthetetlen görög kultúra, de keleti kapcsolatai (például a kereskedelem révén) továbbra sem szűnnek meg, hatásokkal tehát továbbra is számolhatunk, és a következő évszázad a görög művészet történetében egyenesen az orientalizáló korszak elnevezést kapta.

Homérosz

Homérosz mellszobra a British Museumban (római másolat a Kr. e. 2. századi elveszett hellenisztikus eredetiről, Baiaeból)

A homérosi eposzok és az ókori keleti irodalmi alkotások közötti hasonlóságok hátterében a tudomány egyre inkább számon tartja a görögség és az ókori keleti kultúrák közötti történeti kapcsolatokat is, amelyek természetessé tesznek hatást, kölcsönhatást, átvételt. Az egyes hasonlóságok bármelyike lehet a véletlen műve, de a párhuzamok még mindig szaporítható száma és az a megdöbbentő rokonság, amely a homérosi világ és a keleti irodalmi alkotások egy-egy részlete között fennáll, arra vall, hogy a hasonlóságok alapvetően az egykori kapcsolatok, közös élmények gyümölcsei. Az Ilias és az Odysseia a hasonlóságokkal együtt is egyedülálló alkotások, a hasonlóságok sok esetben arról is tanúskodnak, hogy ugyanaz a motívum mennyire különböző jelentést kap a görög, illetve valamelyik keleti költő ajkán.

Horváth Judit – Szépművészeti Múzeum (2004)

 

2 comments

  1. Visszajelzés: Spárta « Lighthouse

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s