A művészetkedvelő etruszkok

Közzétette:

 

 

Az etruszk nép a Kr. e. 8. századtól számottevő kultúrát teremtett Közép- és Észak-Itáliában. Legismertebbek a bronz- és terrakottaszobraik, de híresek voltak jóstehetségükről is: az istenek akaratát villámokból, illetve áldozati állatok májából olvasták ki.

Az etruszk nyelvnek egész Európában nem található rokona. A történetíró Hérodotosz éppen ezért logikusan feltételezte, hogy valamikor Kis-Ázsiából vándoroltak el Itáliába. Modernebb kutatások szerint azonban feltehetőleg őslakosok voltak Északnyugat Itáliában, és nyelvük is valamilyen óitáliai ősnyelvből fejlődhetett ki. Eredeti szállásterületük a mai Toscana (Közép-Olaszország) volt. Ez a vidék ónban és rézben egyaránt gazdag, így hamar kifejlődött a bronzművesség. Az etruszkok az idők folyamán meg is gazdagodtak a görögöknek és föníciaiaknak eladott bronzból és egyéb árucikkekből. De nem csak kereskedtek velük: Kr. e. 700 körül átvették a görögök ábécéjét, művészetét és ruházkodási szokásait is.

 

etrusz terrakotta szoborcsoport

Roma:Museo Nazionale Romano: Etruszk terrakotta szoborcsoport

Politika és hatalom

Az etruszkok tizenkét független városállamának élén egy-egy király állt. A fénykorukat jelentő Kr. e. 6. századra, amikor hatalmuk a Pó-síkságtól a Nápolyi-öbölig terjedt, ezek már laza szövetséget alkottak. Erősen hatottak latinul beszélő szomszédaikra, így a rómaiakra is, akiknek eredetileg etruszk királyaik voltak. Aztán a Kr. e. 3. században a birodalomépítő rómaiak az etruszk civilizációt is mindenestül bekebelezték.

 

etruszk falfestmény

Görögösen
Az etruszkokról a sírkamráikból tudjuk a legtöbbet. Ez a falfestmény az olasz Tarquiniában etruszk táncosokat és zenészeket ábrázol. Az utóbbiak görög hangszereken: lírán és az aulosz nevű sípon játszanak.

Vallási ügyekben azonban továbbra is nagyra tartották őket: ha például villám csapott egy római középületbe, etruszk jósokkal, ún. haruspexekkel értelmeztették az eseményt, hogy vajon melyik istenség mit akart üzenni nekik.

Csata és háború

Az etruszkok nemcsak a művészetekben, hanem a hadviselésben is utánozták a görögöket. Ők is hoplitaként, azaz falanxba rendezett nehézfegyverzetű gyalogosként harcoltak. Fő fegyverük a dárda volt. Sisakjaik görög illetve kelta módra készültek.

 

Etrusz harcos

Etruszk harcos (rekonstrukció), Colosseum Múzeum Róma, Olaszország

Művészet és kultúra

Az etrusz sírokból százával kerültek elő görög vázák. Sokat importáltak, de némelyiket vagy etruszk városokban dolgozó görög, vagy tudományukat elleső etruszk fazekasok készítették. Utóbbiak találták fel az olaszul buccherónak nevezett fekete edényeket, melyeket az égetés után oxigéncsökkentéssel állítottak elő.

 

etruszk bucchero

Etruszk bucchero (i. e. 6. század eleje)

etruszk amfora

Egységes forma
Az etruszk amforák többségének mintázott nyaka, hasán geometrikus mintája és e fölött valamilyen állatos ábrája volt.

 

etruszk keramia

London, British Museum: Etruszk kerámiák

A villanovai páncélok

Az etruszkok és a szomszédos népek sírjaiban gyakran találtak páncélt és fegyvereket, ami sokat elárul a Kr. e. 1. évezredi hadviselésről. Az eltemetett fegyvereket rendszerint meghajlították vagy eltörték, mintha csak jelképesen „megölték” volna őket, amint az a viselőjükkel is történhetett.

A narcei sírok

A páncélzat szép példája került elő egy katonasírból a középolasz Narcéban. A Kr. e. 8. század végén készült, s a sírban találtak vázákat, borotvákat és lószerszámokat is. A halott nem etruszk lehetett, hanem faliszkusz; ez a nép az etruszkok szomszédja volt, és a latinnal rokon nyelvet beszélt, de az etruszkokkal szövetségben többször is harcolt a rómaiak ellen, akik Kr. e. 359-ben leigázták őket, ám ők kétszer is fellázadtak. A felkeléseket a rómaiak leverték, majd Kr. e. 241-ben lerombolták a faliszkusz fővárost, Faleriit.

 

etruszk sisak

Taréjos sisak
Két kikalapált bronzlemezből készült, melyeket elől-hátul kisebb lemezekkel kapcsoltak össze. Az effajta sisakok szokatlanul nagyok: 40 centi magasak és szélesek. Viselőik feltehetően védősapkát vettek fel alájuk.

A narcei sír még azelőttről származik, hogy az itáliai népek utánozni kezdték a görög fegyverzetet: a Kr. e. 9-8. században még az ún. villanovai (az első jelentősebb lelőhelyről elnevezett) stílus uralkodott.

A narcei lelet legeredetibb darabja egy jókora taréjú sisak. Különféle sírokban csupán 30 hasonlót találtak. A villanovai fegyverzet egyik sajátossága volt, hogy bronzpajzsokat is készítettek fa hátlap nélkül; ezek mivel könnyen meghajlottak volna a csatában, valószínűleg áldozati tárgyak lehettek. Az ütközetben viselteket inkább ökörbőrrel bevont fából készítették.

Hiedelmek és rítusok

Az etruszk és a görög vallás sok tekintetben hasonló volt. Ám míg a városállamok vallásáról keveset tudunk,az etruszkoknak voltak szent szövegeik, melyeket egy legendás próféta, latin nevén Tages írt isteni sugallatra. Ez vallási előírások mellett útmutatást tartalmazott a természeti jelek értelmezésére.

Ruha és ékszer

Az etruszk férfiak és nők egyaránt hosszú gyapjúköpenyt, azaz tógát viseltek, melyet később a római férfiak is átvettek. A bal vállat takarta, a jobbat szabadon hagyta. Az etruszkok ügyes aranyművesek voltak. Az úgynevezett granulációs módszerrel dolgoztak, azaz kis fémgolyókat rögzítettek aranyfelületre. Ezt az eljárást a Közel-Leleten már a Kr. e. 1. évezred elejétől alkalmazták.

 

etruszk ékszer

Etruszk ékszerek

 

Forrás: Az emberiség története (74-79. oldal) Corvina Kiadó 2015 ISBN 978 963 13 6315 9

 

2 comments

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s