Bél Mátyás

Közzétette:

 

 

(1684. márcus 24., Ocsova, Zólyom m. — 1749. augusztus 29., Pozsony)

Apja Bél Mátyás mészáros, anyja a veszprémi származású Cseszneki Erzsébet. Losoncon, Alsósztregován, Besztercebányán kezdte tanulmányait, majd Pozsonyban az evangélikus líceumban végezte a „humaniórákat”. Veszprémben nevelő, majd Pápán a református főiskolán képezi magát tovább. A hallei egyetemen teológiát, orvostudományt és állattudományt tanul, majd Bergenben a gimnázium igazgatója. 1709-től 1713-ig Besztercebányán segédlelkész, utóbb a gimnázium rektora. Heister tábornok — mint Rákóczi-szimpatizánst — kevés híján kivégezteti. 1714-ben meghívják a pozsonyi evangélikus gimnázium rektorának. 1716-ban nőül veszi Hermann Zsuzsannát, akitől nyolc gyermeke születik. 1719-ben megválasztották a pozsonyi evangélikus egyház első lelkészévé, s ezt a tisztet töltötte be 30 esztendőn keresztül. 1742-ben szélütés éri, ezután rövidesen nyugalomba vonul.

 

bel2

Bél Mátyás

Korának kiemelkedő tudósa volt. Életművén belül jól elhatárolható pedagógiai, nyelvészeti, történeti forrásfeltáró és kutatói munkássága, a magyar földrajztudomány megalapozása, a leíró néprajz és a gazdaságtudomány úttörő művelése, teológiai elméleti tevékenysége.

Mint pedagógus, messze előremutató új elveket vezetett be. A pozsonyi evangélikus líceum számára szervezeti és fegyelmi szabályzatot dolgozott ki. A tantárgyak között helyet adott a reáliáknak, a természettudományos ismereteknek. Tankönyveket írt és íratott, módszertani utasításokat adott ki. Hangsúlyozta a szemléltető, a kísérletező oktatás fontosságát. Tantervei, módszerei országszerte elterjedtek, s hatást gyakoroltak egész oktatási rendszerünk okszerűsítésére.

Mint filológus ugyancsak úttörő munkát végzett. De vetere litteratura Hunno-Scythica exertitatio című munkájában elsőként foglalkozott — tudományos felkészültséggel és alapossággal — a magyar rovásírás tanulmányozásával. Sokat tett a magyar irodalmi nyelv művelése terén is. A Károli-féle biblia újszövetségi részének egyes döcögő, nehezen érthető szakaszait újrafordította, az eredeti források alapján sok kisebb botlást helyesbített, az egészet stilárisan egységesítette, s 1717-ben újra kiadta, megadva bibliafordításunk mai formáját. „Magyar grammatika vagy-is a’ hazai nyelvnek gyökeres megtanulására való intézet…” című iskolát teremtett, több mint egy évszázadon át “mintagrammatika” volt. Német nyelvtana bevezetésében mint a hazai germanisztika úttörője ismerteti a magyarországi német közösségeket, nyelvjárásaikat.

Bármennyire is jelentős, amit Bél Mátyás pedagógiai vagy filológiai működése során létrehozott, maradandót a történelem- és földrajztudomány területén alkotott.

Fő műve a „Notitia Hungariae Novae Historico Geographiaca …” köteteiben — amelyek vármegyeként adtak részletes ismertetést az országról — történeti és földrajzi szemlélet sajátos ötvözése, a táj, környezet, történelem és ember kölcsönhatásának meghökkentően modern szemlélete mutatkozik meg. Megjelenését rendkívüli gonddal végzett hatalmas adatgyűjtő munka előzte meg. Sokan támogatták, de voltak, akik akadályozták, sőt, kémkedéssel is gyanúsították. Batthyány József kalocsai érsek vette pártfogásába. Megnyerte számára Pállfy Miklós nádor támogatását, aki tájékozódva tevékenységéről, nemcsak a vádaskodásoktól védte meg, hanem a törvényhatóságokat is felhívta támogatására. A kancellária a Notitia munkálataival egyidejűleg megbízta Mikoviny Sámuel akkor kinevezett királyi kincstári mérnököt azzal, hogy Bél Mátyás munkájához vármegyénként gondos térképet készítsen. Mikoviny a megbízásnak kiválóan megfelelt, kidolgozva a korszerű hazai térképezés alapjait. Közel két évtizedes adatgyűjtés és szövegezés után állott a nagy mű, amely kiadásához III. Károly császár anyagi támogatását is kilátásba helyezte. B. M. Straub Pál bécsi könyvkereskedővel állapodott meg a munka Amszterdamban készülő gondos nyomásáról és forgalomba hozásáról. Ezúton azonban a munkának csupán négy kötete jelent meg 1735 és 1742 között.

Az 1736-ban megjelent 3. kötetben az előszó után Mikoviny Sámuel tanulmányának adott helyet. Ebben a tudós mérnök, a boroszlói tudományos akadémia tagja, kifejtette nézeteit a csillagászati helyhatározásra támaszkodó térképek készítésének korszerű módjairól, a korábbi térképrajzolók által elkövetett hibákról, a geometriai felmérés helyes módjáról és a jövőben követendő eljárásról. A 24 fólió oldal terjedelmű tanulmány a hazai kartográfiatörténet alapvető forrásműve.

Bél Mátyás haláláig a Notitia … anyagának mintegy harmada jelent meg nyomtatásban, összesen 2693 oldal terjedelemben. A mű nagyobb része, mintegy tízezer fólió oldal kéziratban maradt. (1892-ben Zichy Jenő gróf jelentette meg a kéziratos anyagból Moson vármegye leírását, 71 oldal terjedelemben és mindössze 100 példányban. Ezt a kiadványt szokták a Notitia 5. köteteként emlegetni.)

A Notitia … Tátrát érintő részét Posewitz Theodor fordította németre és a Die erste Beschreibung der Liptauer Tátra, (Karpathen-Post 1900.) cikkben jelentette meg. A Magas-Tátrát érintő részt a Liptói-Kereszthegytől a Menguszfalvi-völgyig pontatlan szlovák fordításban Houdek Ivan a Matej Bel o Liptovských Tatrách, (Sborník prác TNP 1959.) cikkében, majd a Liptó megye leírásának teljes szlovák fordítását (beleértve a Liptói-Tátra leírását is) a Matej Bel, slovenský geograf, (Pozsony 1984.) című könyvében jelentette meg.

A Notitia … más kiadatlan részének kézirata az esztergomi káptalan és a budapesti Szécsényi könyvtárban található.

Életművének gazdagságára jellemző, hogy 1718-ban vetette fel elsőként egy hazai tudós társaság alakításának gondolatát, s az első valóban rendszeres és időszakos hazai hetilap, az 1721 tavaszától megjelenő „Nova Posoniensia” is az ő kezdeményezéséből született. Élete utolsó évtizedében laboratóriumot rendezett be, és kémiai kísérleteket végzett. Fiatalabb kortársa, a “konkurens” piarista tanár, első tudománytörténészünk, Horányi Elek „Memoria Hungarorum” című tudománytörténeti lexikonában mindenkinél bővebben — 100 lapon — foglalkozik az evangélikus lelkész és főiskolai igazgató méltatásával. Ez is jelzi Bél Mátyás nagyságát (és a szerző elfogulatlanságát).

Nemcsak a 18. századi magyar tudományosság leguniverzálisabb szelleme, hanem a korra jellemző polihisztor iskolának egyik legkiemelkedőbb képviselője, akit a berlini, olmützi, londoni, jénai, szentpétervári tudományos akadémia még életében tagjává választotta. Kora progresszív tudományos fegyverzetének birtokában küldetést érzett hazája, a „dulcis cara Pannonia” megismertetésére, az itt élő népek közös kulturális emelkedésének elősegítésére.

Műveinek újabb kiadásai:

  • Magyarország népének élete 1730 táján (Szerk.: Wellmann Imre), Bp., 1984.
  • Hungáriából Magyarország felé (Szerk.: Tarnai Andor), Bp., 1984.
  • Buda visszavívásáról (Szerk.: Déri Balázs), Bp., 1985.
  • Moson vármegye leírása, 1985.
  • Gömör vármegye leírása, 1992.
  • Békés vármegye leírása, 1993.
  • Bél Mátyás levelezése, Bp., 1993.

 

Forrás: Mészáros Balázs, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Budapest, 1997, 166-168. o.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s