Mi kerül szenteste az asztalunkra?

Közzétette:

 

 

Mit eszünk karácsonykor, és mi a szokás a nagyvilágban?

A karácsonyi ételek mágikus jelentősége a néphitben

Szinte minden karácsonyi ételnek volt mágikus jelentősége. A bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészséget, a rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész életet édessé tette. Egyes vidékeken karácsonykor a kútba dobtak egy almát, vízkeresztkor kihúzták és a család közösen elfogyasztotta, hogy az új esztendőben egészségesek legyenek.

A karácsonyi vacsora

Az ünnep fénypontja mindenütt a karácsonyi lakoma. A falusi ház legjobban tisztelt bútordarabja mindig is az asztal volt. Megteríteni csak ünnepeken szokták. Karácsonykor piros terítő került az asztalra, a piros az öröm színe. Az asztal alá szalmát helyeztek el, a betlehemi jászolra emlékezve és emlékeztetve. Karácsony nem múlhat el – és most hazabeszélek – hal, halászlé nélkül. Elmaradhatatlan a pulyka is, akár gesztenyével töltve, vagy csak egyszerűen egészben sütve. Sokan ilyenkorra időzítik a disznóvágást, így aztán töltött káposzta, hurka-és kolbászhegyek ékesítik az asztalt és terhelik a gyomrot. A diós és mákos bejglivel már csak a szemünket kenegetjük, mert csak az kívánja.

 

karacsony.aspx

 

Szakál László a híres soltvadkerti vendéglős ezt írja az ő családja karácsonyáról: „A karácsonyi ünnepi ebéd. Hát az valami fölséges volt. Orja leves savanyú szósszal, szárma, csirkepaprikás, kacsasült, kalács, rétes, amely mákkal, almával, túróval, meggyel és sok más finomsággal volt töltve.” Elmondhatjuk tehát, hogy a karácsony nem a diétáról szól.

 

Karácsonyi_asztal_a_Csornai_Múzeumban

 

Amíg karácsonykor és más ünnepeken a fő fogáshoz tartozott a pulyka vagy más szárnyas, új évkor nem szabad baromfit enni, mert az hátrafelé kapar, tehát az újévben lemaradást okoz. Ezért ajánlatos ilyenkor a disznó, mert az az orrával előre túr. Innen ered az új évi malac fogyasztásának szokása, vagyis malacot új évkor és nem szilveszterkor kell enni.

Kívánok Önöknek az új esztendőben

Bor, búzát, barackot,

Kurta farkú malacot,

Kocsijuknak kereket,

Hordójuknak feneket,

Hogy ihassunk eleget.

A jószágnak eleséget,

Takarékos feleséget,

Holtig tartó egészséget,

Az élőknek megmaradást,

A holtaknak feltámadást,

Adjon az Úr Isten!

 

Karácsonyi menük

Székelyföldön a töltött káposzta, Felvidéken a hal Karácsony ünnepének fő étke. Összeállítás a határon túli magyarok étkezési szokásairól.

A felvidéki magyarok is otthon, családi körben töltik a szentestét, az ünnepre hagyományosan halat, halászlevet és savanyú leveseket készítenek. A főfogások mellé pedig sok süteménnyel készülnek: egy átlagos szlovákiai magyar háziasszony hatféle süteményt készít karácsonyra a mézeskalácstól, a kókuszos sütin keresztül a bejgliig.

A készülődésben a legkisebb gyerekek is segítenek, a karácsonyi menüt azonban a háziasszony készíti. Amiben hal mindig kerül az asztalra, a sokféle leves mellett.

Ahogy egy szlovákiai magyar háziasszony a Duna Híradónak elmondta, ostya után leves, gombaleves vagy lencseleves savanyúan kerül az asztalra, azután jön a hal a salátával. Végezetül az édességek, és a száraz sütemények.

Székelyföld, a töltött káposzta a fő fogás

toltottkaposztaNincs karácsony töltött káposzta nélkül. Legalábbis, a székelyföldi településeken. A hagyományos ünnepi étrend fő fogása sajátos, erdélyi fűszerezéssel készül. Az ehhez való igazi savanyú káposzta fakádban érik, sok sóval és tormával. Különleges ízét a kád alján elhelyezett kapor és az erdélyi konyha közismert fűszernövénye, a csombor adja.

Úgy tartják a székelyek, hogy a télire eltett hordós káposzta Karácsonyra biztosan megérik, így abból elkészülhet az ünnepi fő fogás, a töltött káposzta. Mert székely káposzta (és karácsonyfa) nélkül nincs Karácsony, tartják arrafelé.

Mivel sokan gondolják ezt Székelyföld-szerte, a családok többségénél biztosan kerül töltött káposzta az ünnepi asztalra. Általában 20-30 töltelék készül darált hússal, rizzsel és kell bele apróra vágott káposzta is.

Az igazi töltött káposzta lassan fő és sokáig, legalább 6 óráig. Akár a húslevesnek és a kocsonyának, meg kell legyen az ideje.

Forrás: hirado.hu

*

Korábban Magyarországon a hal inkább a böjtös ételekhez tartozott az ünnep idején, ma már nincs akkora jelentősége, az ünnep bármelyik napján ehetünk halat. A magyar hagyományokban a karácsonyi asztalra kerülő ételek többségének varázserőt tulajdonítottak: a halpikkely sok pénzt jelentett – és a hal gyors mozgása miatt – a család előrehaladását jelképezte az új évben.

A karácsonyi vacsoraasztalnak is fontos szerepe volt a néphitben. A régiek sok helyen a karácsonyi abroszból vetették a búzát a jobb termés érdekében.

Elterjedt volt az a hit is, hogy a fák tövébe szórt karácsonyi morzsa a jobb gyümölcstermést segíti elő. A halászok a karácsonyesti asztal alá tették hálójukat, hogy egész esztendőben jó fogásuk legyen. Főként katolikus vidékeken volt divat a karácsonyi asztal készítése. Somogy megyében például szénát borítottak az asztalra, és a sarkaira különböző tárgyakat: fésűt, kaszakövet, kést raktak, majd asztalkendővel letakarták.

Korábban a jellegzetes karácsonyi ételek között nem szerepelt szárnyas, csak sertéshús – Erdélyben ma is igen gyakori, hogy a karácsony előtti disznóölésnek köszönhetően sültkolbász kerül az ünnepi asztalra –, illetve később a hal. A hal, főleg annak rántott változata bécsi eredetű. A disznó előre túr, így fogyasztása a következő évre a fejlődést jelentette. A szárnyasokat azért nem fogyasztották, mert hátrafelé kapar, s ez rossz előjel.

 

christmas-dinner-in-bangkok

 

A káposztát karácsonykor elsősorban töltött káposztának készítjük el, amihez, főként vidéken a decemberi disznóvágásból származó friss sertéshúst használják fel. A pulyka már a tengerentúlról, illetve a britektől, a szigetországból átvett “jellegzetes” étel, ami kissé elhalványította e régi hiedelmet. A diós és a mákos bejgli sziléziai vidékről származik, körülbelül a 16. század óta ismerjük, de arra, hogy miért került be a karácsonyi étrendbe, nincs pontos magyarázat.

A szárnyasok közül a pulyka is a karácsony egyik szimbólumának tekinthető, de ma már a hagyományok és szokások keveredésének köszönhetően Belgiumban, Franciaországban, sőt Magyarországon is megtalálható egyes családok ünnepi menüjében. A pulyka mellett a liba is jellemző, főként Franciaországban és Németországban. Az angolszász országokban szinte elképzelhetetlen a karácsonyi vacsora pulyka nélkül. Igazi karácsonyi különlegesség náluk a mazsolás puding, amelybe kis ajándékokat is rejtenek. Úgy tartják, hogy megtalálójának szerencséje lesz.

Rajtunk kívül is vannak olyan nemzetek, ahol a különféle halételek, illetve egyéb tengeri ételek ugyancsak nélkülözhetetlenek az ünnepi asztalról. De más, számunkra ismeretlen ételek is helyet kapnak az ünnepi menüben: Oroszországban a karácsonyi ételsor fontos része a blini, a lazaccal és kaviárral töltött palacsinta. Szintén karácsonykor készítik el a savanykás füstölt húsos, tejföllel és kaporral tálalt krumplilevest, szoljankát, illetve a vodkás toroskáposztát.

 

karacsonyi_asztal-5

 

A lengyelek is készítenek hallevest, amelynek mágikus erőt tulajdonítanak. Lengyelországban az ünnepi vacsorát ostyával kezdik, amely a kenyeret szimbolizálja, majd 12 fogásos vacsora következik a 12 apostol tiszteletére. Ilyenkor különféle halakat, céklalevest, hideg töltött tojást szolgálnak fel. Az ünnep gasztronómiai fénypontjának a halleves számít. Csehországban sokfogásos, bőséges vacsorát szolgálnak fel, és úgy tartják, hogy szenteste csodák történnek, ezért az éjszaka megsúghatja a jövőt.

A kaviárt a németek is szívesen fogyasztják előételként, pirítóssal. A fehér damaszttal megterített asztalra általában négyfogásos menü kerül, a hideg előétel után húslevest fogyasztanak, majd liba-, esetleg kacsasültet. A sültet párolt zöldségekkel, káposztával vagy gyümölccsel körítik. A desszert is kiadós: mogyorós vagy csokoládés tortával fejezik be a lakmározást.

Franciaországban tájegységenként változik a menü, egyes helyeken az osztriga szintén a jellemző karácsonyi ételek közé tartozik. December 25-én a csemegének számító libamájat fogyasztják, de híres francia étel a töltött libanyak, amelyhez a liba nyakának bőrét töltik meg, és burgonyapürével tálalják. Sok helyen az osztriga és az articsókás omlett is az ünnepi ételsor része, ahogy a híres karácsonyi sütemény, a buche de noel (csokoládés fatörzs) is.

 

karacsonyi_asztal-4

 

Olaszországban az egyik legnépszerűbb ünnepi étel a parajjal töltött ravioli, diós vajjal leöntve vagy a gorgonzola, töltött gombával. Főételként a sült házinyulat pármai sonkával tálalják. Karácsonyi kuglófjuk a panettone, amely egy könnyű kelt tésztás, mazsolával készített kalácsféleség.

A skandináv országokban, ahol többfogásos karácsonyi vacsorával szokás előállni, az év legnagyobb ünnepén csak a legjobb minőségű, különleges ételek és italok kerülhetnek az asztalra, leggyakrabban hideg büfé, azaz svédasztal formájában. Desszertként habos tejberizst esznek, amibe egy szem mandulát rejtenek: aki megtalálja, ajándékot kap. A lazac Finnországban jellemző, ahogy a gesztenyés liba, libamáj is. Svédországban szenteste füstölt sonkát esznek sárgarépa- és zöldborsópürével, majd az elmaradhatatlan Lutfisk, a vajas-hagymás pácolt ponty következik.

 

Forrás: hvg.hu
Fotó: Stiller Ákos /MTI/EPA

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s