Az első magyar regény írója

Közzétette:

 

 

Piarista szerzetes volt, kezdetben verseket írt, foglalkozott matematikával, majd megírta az első a magyar regényt.

 

Dugonics_350x

Fotó: piar.hu

Az Etelka című regény írója, Dugonics András 1740. október 18-án született Szegeden. Kereskedelemmel foglalkozó családja Dalmáciából vetődött a dél-alföldi városba. Szegeden a kegyesrendiek gimnáziumában, majd Privigyén (ma Prievidza, Szlovákia) tanult, Nyitrán teológiát hallgatott, Nagykárolyban pedig filozófiát. 1756-ban piarista szerzetes lett, 1761-től tanított is a rend nyitrai, szegedi, váci és medgyesi gimnáziumában. 1774-ben lett a nagyszombati egyetem (a mai ELTE elődje) mennyiségtan tanszékének oktatója, matematikát, mértant és építészettant tanított. 1777-ben az egyetemmel előbb Budára, majd 1785-ben Pestre költözött, 1788-ban kinevezték az egyetem rektorának. 1808-ban nyugalomba vonult, visszatért szülővárosába, ahol folytatta írói és népnevelői tevékenységét. 1818. július 25-én (egyes források szerint 26-án) halt meg Szegeden.

Kezdetben verseket írt, 1760 és 1763 között kötetbe gyűjtötte költeményeit. Magyar, latin és német nyelvű iskoladrámái a magyar barokk dráma utolsó korszakát képviselik. Trója veszedelme címmel 1774-ben a klasszikus eposzokat dolgozta fel prózában. 1780-ban elkészítette az Odüsszeia első magyar fordítását is, amely Ulyssesnek, ama híres és nevezetes görög királynak csudálatos történetei címen jelent meg. Írt egy latin nyelvű tanítóregényt is az aranygyapjú antik mondájáról (Argonauticon), amelyet később magyarra is átdolgozott A gyapjas vitézek címmel.

A nyelvújítás követői közé tartozott. Képzéssel, elvonással, összetétellel, köznyelvi szavak bevonásával hozott létre magyar matematikai kifejezéseket. A matematika tudományát ő szólaltatta meg először magyar nyelven. 1784-ben jelent meg A tudákosságnak két könyvei, amelyekben foglaltatik a betűvetés (algebra) és földmérés (mértan) című műve. Neki köszönhetjük a sugár, háromszög, gömb, bizonyítás, egyenlet, gyök vagy henger, kör szavakat is. A kör állítólag a kerék szóból származik, ám Dugonics őző nyelvjárásban beszélt, így a körék szóból rövidítette.

 

etelka_kicsi

Etelka, 1788

1786-ban fejezte be mindmáig legismertebb munkáját, az első valódi magyar regényt. Az Etelka megjelenését a cenzúra csak 1788-ban engedélyezte, mert a történet ugyan a honfoglalás korában játszódik, de a szöveget olvasván érezhető, hogy II. József németesítő politikája elleni tiltakozásként íródott. Sikerét mutatta, hogy több kiadásban megjelent, és a példányokat szétkapkodták, annak ellenére, hogy a történet kicsit szövevényes, kicsit nehézkes, de nyelvezete, az ízes szegedi tájszólás, a népi közmondások, szólások magukkal ragadták az olvasókat. A regény nem mellékes érdeme az Etelka név megszületése, amelyet az ősi hun Etele név női változataként talált ki az író.

Az Etelka sikerén felbuzdulva több kalandos regényt is írt, de ezek színvonala meg sem közelítette az elsőét. 1794-ben a Jeles történetek című kétkötetes munkájában kiadta drámáit is, leggyakrabban játszott darabjából, a Bátori Máriából írta meg Erkel Ferenc első operáját 1840-ben, ugyanezzel a címmel. Írói-tanári munkásságának fontos része volt nyelvújítói tevékenysége: új szavakat alkotott, régieket elevenített fel, az irodalmi nyelvbe emelt számos népnyelvi szót és kifejezést.

 

Dugonics András szülőháza Szegeden, előtte a ház tulajdonosai, Kõrösi József és felesége 1876 Fénykép Váry Gellért gyűjteményéből Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény, Albumok, 32/26.

Dugonics András szülőháza Szegeden, falán az emléktáblával,előtte a ház tulajdonosai, Kőrösi József és felesége
1876
Fénykép Váry Gellért gyűjteményéből
Piarista Múzeum, Fényképgyűjtemény, Albumok, 32/26.

 

Életének utolsó éveiben történetírással és néprajzi kutatással is foglalkozott, közmondásokat, szólásokat tartalmazó nagyszabású munkája, a Magyar példabeszédek és jeles mondások című gyűjtemény azonban csak két évvel halála után, 1820-ban jelent meg.

Szülővárosában 1876-ban emeltek szobrot tiszteletére, Izsó Miklós alkotása (amelyet Huszár Adolf fejezett be) Szeged első köztéri szobra volt.

 

MTI, 2015. 10. 26.

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s