A katolikus keresztény vallás étkezési szokásai

Közzétette:

 

 

A katolikus ünnepeknek kialakult szokásai vannak, amelyekhez az ünnepi ételek is hozzátartoznak. A katolikus vallásban az egyházi év az Adventtel kezdődik, amely a karácsony várásának ünnepe. (VII. Gergely pápa rögzítette az adventi időszak kezdetét, amely szent András apostol ünnepét – november meat-free, fasting food30. – követő első vasárnappal indul és december 24-ig tart.) A karácsonyt megelőző időszakot a böjt jellemzi, míg Karácsony szent ünnepe a bőséges ünnepi étkezéssel jár együtt. Karácsony Jézus Krisztus megszületésének ünnepe, amelynek megünneplése a legtöbb katolikus családban a halvacsorával történik. Ilyenkor a tradicionális vacsora menüje a halászlé, vagy borleves, utána pedig rántott hal, változatos körettel. Karácsony első és második ünnepén leggyakrabban aranysárga húsleves után pulykasültet esznek a katolikus családok,mellé gesztenyét, diót tesznek, és a népi szokás szerint, a töltött káposzta is része az ünnepi étkezéseknek. A karácsonyi sütemények egyik közkedvelt változata a bejgli, amelynek diós, vagy mákos tölteléke szimbolikus jelentéssel bír. Ezen töltelékek a bőség szimbólumai. December 31-én, szilveszter éjszakáján a katolikus templomokban hálaadó szentmisét tartanak, II. Szilveszter pápa emlékének szentelve, ő küldte a királyi koronát, államalapító Szent István királynak. A magyar konyha hagyományai szerint szilveszter esetéjén nyulat, halat, szárnyast,vagy vad húst kell enni, mert ezek elviszik a múlt esztendő gondjait, éjfél után pedig a korhelyleves, virsli, töltött káposzta a tradicionális étel. Január 6. Vízkereszt ünnepe, a Kis Jézus imádásának napja, a három királyok látogatásához köthető ünnep. A magyar szokások szerint a farsang ettől a naptól számítható egészen hamvazó szerdáig. A farsang időszakához Magyarországon is az álarcos-bálok kötődnek, vagy a legismertebb szokásunk a mohácsi régióból elterjedt busójárás, amely a telet és hideget legyőző tavasz ünnepe. A farsangi időszakot a bőséges táplálkozás jellemzi, amelynek megszokott ételei a kocsonya és a farsangi fánk. A vigadalom egészen húshagyó keddig tart, amely a böjt kezdetének első napja. A katolikus egyház szabályai szerint, böjtben naponta csak egyszer lehet jóllakni, e mellet naponta maximum kétszer lehet még étkezni, és a böjt teljes időszaka alatt tilos húst enni. A nagyböjt a keresztény húsvétot megelőző vezeklő, böjti negyven napos időszak, amely az evangélium szerint, Jézus Krisztus pusztai vándorlásának és böjtjének emlékére tartandó. Húsvét előtti egy hét virágvasárnappal kezdődik, Jézus Jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. Nagy csütörtök az utolsó vacsora, és Jézus szenvedéseinek kezdetére emlékeztető nap. A magyar szokások ezt a napot zöldcsütörtöknek is nevezik, a nap jellegzetes étele a spenót, bundás kenyérrel. Nagypéntek Jézus kereszthalálának napja, a legszigorúbb böjti nap. Ilyenkor halat, tojást, aszalt gyümölcsöt, pattogatott kukoricát lehet fogyasztani. Nagyszombaton a tűz és vízszentelés után a körmenettel összekötött feltámadási szentmisén szólalnak meg újra a harangok Krisztus feltámadását ünnepelve. A húsvét jellegzetes étele a sonka és a bárány, valamint a mákos és diós kalács. Pünkösd a húsvét szombatját követő ötvenedik nap, amely a szentlélek eljövetelének, és az egyház megalapításának ünnepe. Ezen ünnep gyakori étele a libasült, vagy a rántott csirke. Libasültet szokás enni Szent Márton napján is, november 11-én, amikor az új bor is az asztalra kerül.

Forrás: Viselkedéskultúra | Sulinet Tudásbázis

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s