Sárközi György: Magányosság perce
Magányosság perce e perc, magányomé egészen, Most senki rám ne nézzen! Bábé a dús selyemgubó, enyém e perc egészen. Mint
Séta a kultúra ösvényein
Magányosság perce e perc, magányomé egészen, Most senki rám ne nézzen! Bábé a dús selyemgubó, enyém e perc egészen. Mint
Mint héjj az almát, borít a magány, körülkerített és szólt: Ennyi vagy! Hordom az élet bőrét, burkomat, s látom, mindenki
1. Mint tengerből, ha jő a kék öböl, Tihany felől úgy lép felénk a tó. A tükre most opálos szürkeség,
Szeretlek, szeretlek, szeretlek, egész nap kutatlak, kereslek, egész nap sírok a testedért, szomorú kedves a kedvesért, egész nap csókolom testedet,
1802 Február 26. (208 éve történt) Megszületett Victor Hugo francia költő, regény- és drámaíró, korának legtermékenyebb szerzője, az európai romantika
Juhász Ferenc A virágok hatalma Részlet Jaj, Rózsa, Vízililiom, Nárcisz és Szarkaláb, ti bűntelenek, jól tudom, mi-szívünk mostohább, ti erősek,
Kelek hajnalban három órakor. Egész sötétek még az ablakok, uj még az év, hosszu az éjszaka, lámpát gyujtok, hamar tüzet
Napjain: koldus, Télbe-hulló, Csöndes, elszánt betegek, De vídáman zúgnak körültök Tavaszi csergetegek S futó hó alól zöld kacsint. Meggondolom, hiszen
Találkoztunk a kertben és megöleltük egymást Hajunk körül tenyérnyi piros juhar didergett Az őszi napsugárban… találkozásunk napján… Hej, haj, azóta
Nem szeretem, amit elértem, oly furcsa s rossz, hogy íme ifjúságom bálványai jönnek, leülnek asztalomhoz, nevemen szólítanak és nyújtják kezük.