John Drinkwater: Nyárvég
A 25 éves Nyugatnak Eredj, zöld nyár, eredj haza; elküld már kedvesed, az ősz. Vidám korod rőtfenyvei kiégtek; tovább ne
Címke: vers
Sárközi György: Szeptemberi eső
Földönti hatalmas kancsóit az isten S ömleszti egyre a nehéz vizeket: Nedves, hideg, csúf égi izenet. Már reggel óta (s
Szép Ernő: A harangozó
A faluban, de nem a nép között, Odafönn lakik a templomtoronyban, Míg lenn él-hal a nyomorult falu, Ő az istennek
Térey Sándor: Magányos ember
Magányos ember, mond’, jó a sötétség, belebámulni fáradt, mély szemekkel? Lezárt redőkön át milyen a reggel, mikor a lomha tűzfalak
Gellért Oszkár: Barátaim…
Barátaim, valahányszor ez a kéz itt Ujjai közt tollat szorítva remeg, Éji óráim a ti szellemeiteket idézik. Valamelyitekhez most készül
SZÉP ERNŐ: BÁNAT
A tunyaság ravatalán Felűlök, mint a tetszhalottak, Lehetne élni még talán: Szívemben kínok furakodnak. Messziről szól az életem, Hajtóvadászat fájó
Kosztolányi Dezső: Boldog szomorú dal
Van már kenyerem, borom is van, Van gyermekem és feleségem. Szivem minek is szomorítsam? Van mindig elég eleségem. Van kertem,
Ady Endre: Nő-kergető, fényes hazugság
Sarjadtan buja, szent áhitatom, Be, húrcollak, be nagy kedvvel keverlek, Be sok némber kontyára készítem Hős koronám, a bolondos szerelmet,
Sárközi György: Boldog ébredés
Valamikor egy mélyölü dajka roppant térdére vett, S elringatott, elaltatott, nyugtalan gyermeket, A feledés fehér tejével megitatott halálosan, Ott pihenek
Sárközi György: Halál és föltámadás
Hol van a jégcsapos őrült, hol van a havazó homályos, Ki fagyszemével bámulta sikosra kietlen semmijét? Im, a világ borult
Lighthouse 