Radnóti Miklós – Decemberi reggel
A vastag ég szobánkba lép és puhán feldőlnek tőle mind aprócska tárgyaink.Ó, vasárnap reggel, te édes! hat
Séta a kultúra ösvényein
A vastag ég szobánkba lép és puhán feldőlnek tőle mind aprócska tárgyaink.Ó, vasárnap reggel, te édes! hat
A rabszolgaság felszámolásának világnapját december 2-án tartják, emlékezve arra az 1949-es ENSZ-határozatra, mely az emberkereskedelem és mások kizsákmányolása
Egész élete harmincegy esztendő: 1773. november 17-től 1805. január 28-ig. E rövid idő alatt olyan gazdag, sokszínű és
És jött az est. Az esti koncert… Reménykedőn leültem egy sarokba, Hová nem lát be se szem, se
Gazdaember a mezőket járja: – Mi fő a fejében? Száraz a föld; tán az esőt várja? Biz elkelne
Látjátok feleim, hogy mik vagyunk? Bizony bíbor és bronz és arany És örökkévaló szent szépség vagyunk. Ahogy halódunk,
Halottak napja van. Az első, Mióta döngve hullott Rá a hant. A Sír tövében egy-egy fénybogár Csillog. Különben
Riong a régi réquiem, temetkezik a föld, erdők palástja mégse gyászt: új színt új színre ölt. Ma százezernyi
Ezt hozta az ősz. Hűs gyümölcsöket üvegtálon. Nehéz, sötét-smaragd szőlőt, hatalmas, jáspisfényü körtét, megannyi dús, tündöklő ékszerét. Vízcsöpp
Egy megszakíthatatlan mondat, egy egész gondolatfolyam. Az Egy mondat a zsarnokságról (1950) egyetlen mondata az egyik leghosszabb magyar versmondat: éppen