Jékely Zoltán: Havazás
Hópihék, kavargó, pillanatnyi emberi sorsok! Mondjátok, ki boldog közületek? Ki földrehull, reátipornak; az ereszen-maradt: elolvad. Felbukkanunk, kavargunk jobbra-balra,
Címke: vers
Babits Mihály: Szöllőhegy télen
Az egész szőllőhegyet látni most, a hegy husát most látni meztelen, mint ájult hölgy, mutatja fesztelen telt formáját,
Boldogasszony hava
Kalendáriumi versezet Folyjon ez esztendő kívánt békességben, Kívánom, boldogul múljon, menjen végben. Maradjon meg édes hazánk csendességben, Mindenekre
Tóth Árpád: Január
Rossz időket élünk, hogy fessem ki jónak? Ki hisz ma Százéves Jövendőmondónak? Mikor maga sem hisz, öreg csont,
Reviczky Gyula: Az élet
Hej, de furcsán vagyunk az élettel! Míg valamit érne: addig nem kell. És mikor már csak lézengünk, tengünk:
Reviczky Gyula: Ábrándjaim derűs világát
Ábrándjaim derűs világát Beárnyékozta szenvedés. Hol a nap még szivembe süthet, Immár csak egy parányi rés. Oda van
Juhász Gyula – Betlehemes ének
Ó, emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este A jászol almán, kis hajléktalan, Szelíd barmok közt,
Juhász Gyula: Karácsony felé
Szép Tündérország támad föl szívemben Ilyenkor decemberben. A szeretetnek csillagára nézek, Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet, Ilyenkor decemberben.
Bajza József – Az apáca
Láng emészti keblemet Láng, nem mondható, Szenvedély, nagy és örök, El nem oltható. S oh kinok mély tengere!
Jékely Zoltán – Angyalfia
Habár csak egy-egy pillanatra érzem igazán, valami mégis itt lüktet közöttünk s fájó örömmel ostromol meg újra: a
