Krúdy Gyula – A hajnali mise látogatói
Advent, 1924 Fölnyitom a szemem, amint álmomból hirtelen fölserkenek. Harangszó hallatszik odakünn, a Margitsziget éjtengere fölött. Egy másodperc
Séta a kultúra ösvényein
Advent, 1924 Fölnyitom a szemem, amint álmomból hirtelen fölserkenek. Harangszó hallatszik odakünn, a Margitsziget éjtengere fölött. Egy másodperc
Egy francia milliomos fiú néhány évvel ezelőtt beutazta Amerikát, s útja közben rengeteg filmfelvételt készített minden különösebb megfontolás
Rodion egész nap a bárban ült, a teraszon, és várta a kártyapartnereit. A kis tér közepén virággrupp volt,
Valahányszor elmegyek a szegedi egyetem előtt – pedig minden áldott nap elmegyek előtte -, eszembe jut életem négy
Nemrég az angol tévé mutatott be hosszú képsorozatot a civil lakosság szörnyű szenvedéseiről, melyek még korántsem értek véget
Az öregember kinn ült a fehérre meszelt ház előtt az oleander bokor árnyékában, és leste a vakító fehérségű,
A műtét után azt mondták az orvosok, meghal a gyerek, mégis életben maradt. Aztán meg azt, hogy nem
Itt ezen az elkószált úton, mert ezt ma még nem seperték, itt neki adhatom a hátamat ennek a
Kedveli a szomorúság azt a fajta fűzfát, azt akit szomorúfűznek neveztek el. Azért nevezték el azt szomorú fűznek,
Volt egyszer egy királyfi, aki egy gyönyörű márványpalota aranytermében élt. Mindene megvolt, amit szeme, szája kívánt, szolgák serege