Karinthy Frigyes – A lányok
A lányok a Vadász utcába járnak: egy órakor gyakran találkozunk velük, tarkán sereglenek ki a körútra, vihognak és
Séta a kultúra ösvényein
A lányok a Vadász utcába járnak: egy órakor gyakran találkozunk velük, tarkán sereglenek ki a körútra, vihognak és
– Ne haragudjon a kedves vendég, hogy ma nem tudom fölolvasni az étlapot, de tessék körülnézni, most van
Szép volt: fiatal és karcsú, szerette, ha a férfiak megfordultak utána, amikor végighullámzott az utcán, a fényes kirakatok
A pusztáról jöttünk akkor. Szép októberi nap volt. Egy öregasszonyt temettünk el ottan. Ahogy az országútra érünk, a
Olyan most a mező reggelenkint, mintha gyémántos fátyolrongyokkal volna behullatva. A kis mezei pókok hálói azok. A kis
Csak kilenc nap múlott el azóta, hogy Lőrinc a hírnöki foglalkozást elnyerhette a cukorgyárban. A kilencedik nap éppen
Lerakta a padot a Central Parkban, majd – a barátjával – ráült és várta, hogy arra jöjjön egy
Szombat este, ó, az mindig a legszebb. E napon ugyanis nincsen meleg vacsora – hús, főzelék vagy tészta,
Egészen kicsiny gyerekkoromban egy tavaszt falun töltöttem a nagynénémnél. Jó, nagy, gazdag magyar falu volt. Nem is falu,
Megfogadtam, hogy apácza leszek. Az apáczák jók, kedvesek, tiszta-szivüek. Szereti őket az Isten. Sohase tudtam elképzelni a mennyországot