Tóth Árpád emlékére
Tóth Árpád Arad, 1886. április 14. – Bp., 1928. november 7.): költő, műfordító, újságíró. Debrecenben nőtt fel, 1905-től
Séta a kultúra ösvényein
Tóth Árpád Arad, 1886. április 14. – Bp., 1928. november 7.): költő, műfordító, újságíró. Debrecenben nőtt fel, 1905-től
Juhász Gyula (Szeged, 1883. április 4. – Szeged, 1937. április 6.): költő. Élete nagy részét szülővárosában töltötte. 1893–1902
Tevan-kiadás) A huszadik század első évtizedében csodálatosan megifjodott magyar költészet egyik legbiztatóbb ígérete Kosztolányi Dezső volt. Ady Endre
1772. május 2-án született Georg Philipp Friedrich Freiherr von Hardenberg néven egy elszegényedett nemesi családba. A német író,
„Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz [az ENSZ
A finn nép ünnepe. Elias Lönnrot néprajztudós 1835. február 28-án tette közzé az első Kalevala-kötethez írt előszavát. Erre
Nagy László (Felsőiszkáz, 1925. július 17. – Budapest, 1978. január 30.) Kossuth-díjas magyar költő, műfordító, grafikus, a Digitális
Tamkó Sirató Károly egyike azon keveseknek, akik megújították a magyar gyermeklírát: a hagyományhoz oly szorosan kötődő műfajt új
1926. december 29-én halt meg Rainer Maria Rilke „Rilke története, mondja Dehn, kísérteties módon félelmének története.” Ezt a
1906. december 18-án születtem. Gyermek- és kamaszkorom éveit vidéken éltem, tizenkilenc éves koromban költöztem Budapestre, azóta is ott