Közzétette:
„Naima Tabet, a marokkói oktatási, kulturális és tudományos nemzeti bizottság főtitkára vetette fel 1998-ban egy UNESCO-hoz [az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezetéhez] intézett levelében a nemzetközi költészeti nap kijelölését. 1999. november 18-án az UNESCO közgyűlésének 30. ülésszaka március 21-ét, az északi félteke tavaszának első napját nyilvánította a költészet világnapjává, amelyet minden ország a saját eszközeivel, a nem-kormányzati szervek aktív 
részvételével, a nyilvános és civil szervezetek bevonásával ünnepelhet meg.”
forrás: A költészet világnapja (jelesnapok.oszk.hu)
A hazai költészet napját április 11-én, József Attila születésnapján ünnepeljük. Március 21-e nem csak a költészet nemzetközi napja, hanem a rasszizmus elleni világnap is. Az ENSZ 1966-ban jelölte ki ezt a napot, egy 1960-as dél-afrikai esemény emlékére, ahol egy apartheid-ellenes demonstráció során 69 embert megöltek. A két ünnep jól megfér egymás mellett, hiszen a költészet egymás megértésében; egyike azon dolgoknak, amelyek a művészeten keresztül segíthetik megérteni a másik kultúráját, érzéseit, gondolatait.
„Ha a költészet nem arra való, hogy felpezsdüljön a vérem, hogy hirtelen ablakot nyisson arra, ami csupa titok, hogy segítsen felfedezni a világot, hogy árva szívemnek társa legyen a magányban és a szerelemben, az ünnepen és az elhagyatottságban, akkor mire való?”
Gabriel García Márquez
Lighthouse 