Irodalom – 95 Oldal

Ady Endre – Nyári estén

Magával ragadott a csendes, varázsos nyári este titokzatos hatalma. Mintha más szívünk volna ilyenkor! Ott ült mellettem, és

Él egy barátom falun, akiről rég hallom, hogy megvakult. Valamelyik nap levelet kaptam tőle, amelyben tanácsokat ad nekem,

Az én Panka lányom nagyvárosban született, és sehogy se tudta megérteni, milyen volt az a kisváros, ahol én

Megint mennek a vonatok Budapest felé. Nem túlságos sokan, nem túlságos gyorsan, de mennek. Viszik a lelkendező embereket,

December huszadikán költöztek be az egerek a kamrába, szám szerint öten, két nőstény és három hím. A kopasz

Egy konferansz, amit nem mondhattam el A kilencvenes évek elején egy csöndes, félszeg és szegény újságíró dolgozott a

Tikkadt, tikkasztó napverésben, káprázatos csodáktól részegen és áldott kincsektől roskadó palástban trónol felettem a diadalmas és könyörtelen Nyár,

Düh csikarja fenn a felhőt, fintorog. Nedves hajjal futkároznak meztélábas záporok. Elfáradnak, földbe búnak, este lett. Tisztatestü hőség

A várvavárt kis jövevénynek E megkésett sorokkal hódolok. Hordozza ölben őt az élet És mind az égi s

ANYAI nagyanyám, ki feltűnően rövidlátó volt, reggel átjött hozzánk és így szólt anyámhoz: — Ezt a gyereket is