Hatvany Lajos – Cellában
Lekötve pihen még bennem a nagy élet, Hol habzik a sors, tett oda nem sodor; Cellámba sikoltás, néha
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Lekötve pihen még bennem a nagy élet, Hol habzik a sors, tett oda nem sodor; Cellámba sikoltás, néha
Elnéztem éjnek-évadán havas szél őket hogy dobálta! Romos udvar zugában állt a bál, megúnt fenyőfák kerge tánca. Három-négy
Szép idő lessz-é vagy homályos hólnap? Nem nagy országban, de csak egy megyében: Ily kevésről is nyomosan felelni
Ilyenkor januárban, amikor kinyitott borotvával rohangálnak a szelek az erdők között s a be-beszakadó hóban négykézláb vonszolja magát
Köd alattam, köd felettem, a legjavát elfeledtem… Ezernyolcszáznyolcvanötben: rég volt, hogy világra jöttem. Születésem óta fáj: egyszer meghalni
Ami a kártyajátékot illeti, elég komoly kártyajáték a hühü, ami pedig a zsöllért illeti, elég szegény ember a
A budapesti Műcsarnok jubiláris tárlatán a mai magyar képzőművészet jelentőségét akarja ország-világ szeme láttára bemutatni és ezen a
Hogy már egyszer valahára Neked is végbucsút mondunk! Elmehetsz Isten hirével, Nincs egymással semmi dolgunk! Sok csinyt tettél,
Indulsz, pályavégzett év, Menj… de várj, ne menj magad, Sötét van a másvilágba’. Jó lesz egy kis égő
1926. december 29-én halt meg Rainer Maria Rilke „Rilke története, mondja Dehn, kísérteties módon félelmének története.” Ezt a