Illyés Gyula:Remény, remény…2.
Tavaszi határ, ifjúság, Kínánál, Mexikónál jobban örökös nyers forradalomban lüktető-ropogó világ, száműztek. Ó ha tudnám, honnan. Bokrok, sziklák közt kanyarog,
Séta a kultúra ösvényein
elbeszélések, gondolatok, versek
Tavaszi határ, ifjúság, Kínánál, Mexikónál jobban örökös nyers forradalomban lüktető-ropogó világ, száműztek. Ó ha tudnám, honnan. Bokrok, sziklák közt kanyarog,
A korcsolyázó önfeledt ívelésével fut a síma, síkos mennybolton egy pacsirta – Ki fejti meg az örömet, mellyel az eget
Én országom Moldova Ott nem tudok szólni Érzésemet ott soha Nem lehet el menteni Szájom bé van dugva Szemem el
82 évvel ezelőtt, ezen a napon született Kányádi Sándor romániai magyar író, költő, műfordító. Megjártam bár a történelmet, konok vagyok,
Az arca inas, nyugtalan izmú, a pillantása ferde, gyanakvó. Sosem tűrt magán súlyfölösleget, ahogy a ruhája, fejkendője is az öngyötrésig
Apáczai Csere Jánosné, Aletta van der Maet emlékének A tavasz jött a parttalan időben s megállt a házsongárdi temetőben. Én
Istenanya hívogat cinkéket meg darvakat, szólván: “Gyertek, égben szárnyalók, imádkozni szálljatok hozzám! Hajtsátok meg térdetek, oldjátok a vétkeket, gyertek!” Ház
Valahol van egy furcsa ország, Bérce templom, völgye szentéj, Bánatország az az ország, Neve: Erdély. Kékebbek ott az esték, Sárgábbak
1970-ben Marosvásárhelyen született, cigánykovács nemzetségből. Egy éves korában került Gyergyószárhegyre a Nyárád mentéről. Iskoláit Gyergyószárhegyen és a Gyergyószentmiklósi Mezőgazdasági Szakközépiskolában
Ő: Minden, de áldani nem tud, Ő: Minden, de senkit se büntet, Ő teljesíti az Időt S nem érti meg