Reviczky Gyula – Karácsonykor
(1874.) A zúgolódás, gúny, harag Rég halva már szivemben. Egy szóval sem panaszkodám A kis Jézuska ellen. Nem
Séta a kultúra ösvényein
(1874.) A zúgolódás, gúny, harag Rég halva már szivemben. Egy szóval sem panaszkodám A kis Jézuska ellen. Nem
Csípős, hideg idő van, a hó csak úgy ropog az emberek talpa alatt. Hanem azért az utcák olyan
Tél volt. Szél vágott künn a pusztán. Barlangjában, fenn a hegyoldalon, fázott a Gyermek. Ökör lehelete melengette. Szelíd
Kik veszik körül a betlehemi jászolt? Nem a történetit, a valóságosat, hanem azt, ami a századok során a
Mikor, mint a könnyű függönyök csipkébe-szőtt angyalai térdelnek le az ágyak elé az anyák, hogy az alvó arc
Ó emberek, gondoljatok ma rá, Ki Betlehemben született ez este, A jászol almán, kis hajléktalan, Szelíd barmok közt,
Az ünnepek közt a legpompázatosabb a karácsony volt, úgy szerettem várni a közeledését, mikor elmúlt a Mikulás piros
1. Hamarább ismertem és szerettem, mint ahogy testi valójában találkoztam volna vele, vagyis mindent, vagy majdnem mindent tudni
1936. május 5-én született Budapesten. Édesapja Lázár István uradalmi intéző, édesanyja Pentz Etelka. A Tolna megyei Alsó-Rácegrespusztán –
A múlt század nyolcvanas éveiben élt Szegeden egy Steingassner István nevű fiatal patikus, aki üres óráiban leírta azt