Juhász Gyula – November
November Nem is búcsúzott, elment szótalan, Az ifjúságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz
Séta a kultúra ösvényein
November Nem is búcsúzott, elment szótalan, Az ifjúságom, íme, odavan. Nem is tudtam, hogy ő valaha volt, Hisz
Jellemünk megismerésével párhuzamosan meg kell ismerni testünk természetét is. De csak úgy, mint egy rossz és hűtlen szolga
Hogyan élt egy régi magyar író? A régiség alatt harminc-negyven esztendőnyi időtávlatot gondolok; a magyar író fogalma alatt
Ha a neki szentelt ünnepek számát illetően ez nem is tűnik fel, hiszen csak egy Mária-ünnep fémjelzi: a
Nem is tudom, milyen világ ez, mibe csöppentünk emberek? Szeretnék szívvel közeledni, de megtiltják, hát nem merek!
Pilinszky János emlékére Ebben a mostani végleges nélkülözésben úgy érzem, mintha mindig nélkülöztem volna. Ha ott volt, sem
A szép asszonyok, akik Király-díjak napján gyönyörű toalettjeikben egykor itt megáztak, a gavallérok, akik kétfogatú bérkocsin méltóságteljesen kanyarodtak
„Az általa festett táj szebb és harmonikusabb, mint maga a természet.” Claude Lorrain (eredeti neve Claude Gellée vagy
Ady sohasem volt rendszeres gondolkodó. Az alkotást nem űzte rendszeresen, “Boldog volnék – írja a hun új legenda
Délben még szó sem volt róla, hogy őt is magukkal viszik, s estére már a készülődés lázában égett.