Az Ellenzéki Kerekasztal

Az ellenzéki pártok és szervezetek 1989. február 17-i nyilatkozatukban üdvözölték, hogy az MSZMP elfogadta a többpártrendszert mint a hatalomgyakorlás egyedül demokratikus formáját. Egyben – a lengyel példát szem előtt tartva – javasolták, hogy a párt és a kormány kezdjenek tárgyalásokat az ellenzékkel a hatalom megosztásáról és a demokráciába való békés átmenet módozatainak kidolgozásáról. A hatékonyabb fellépés érdekében a legfontosabb nyolc ellenzéki szervezet 1989. március 22-én megalakította az Ellenzéki Kerekasztalt. Ezt megelőzően, 1989. március 15-én legalább százezren vettek részt az ellenzéki szervezetek immár senki által sem zavart megemlékezésein, miközben a hivatalos ünnepségen alig húszezren jelentek meg, Az ellenzéki megmozdulások csúcspontjaként Csengey Génes, az MDF politikusa jelképesen elfoglalta a Magyar Televíziót, Cserhalmi György színész pedig felolvasta a 12 pontba foglalt, 31 ellenzéki szervezet által aláírt követeléseket. A jogállamiság, többpártrendszer és a szabad választások mellett ezek között már a szovjet csapatok kivonása is szerepelt. A megemlékezéseket és az ünnepi eseményeket a Televízió egyenes adásban közvetítette. A magyar nép nagy tömegei számára a rendszerváltás programja ekkor körvonalazódott először.

A kerekasztalt előkészítő megbeszélés a Magyar Tudományos Akadémia felolvasótermében Forrás: MTI/Soós Lajos

1989 tavaszától lélegzetelállító ütemben peregtek az események, omlott össze a pártállam, és haladt előre az a folyamat, amely a szocialista államrenden belüli modellváltáson túllépve immár félreérthetetlenül a rendszerváltás irányába mutatott. Az előremenekülés politikáját választva április 33-én feloszlott a KISZ. Május 8-án az akkor már nagybeteg Kádár Jánost minden vezető beosztás alól felmentették. Ugyanezen a napon a Magyar Tudományos Akadémia rehabilitálta azokat a tudósokat, akiket politikai okokból 1949-ben megfosztottak akadémiai tagságuktól. Május 13-án a kormány felfüggesztette a környezetre káros és negatív szimbólummá vált nagymarosi vízlépcső építését. Június 8-án Glatz Ferenc művelődési miniszter bejelentette az orosz nyelv kötelező oktatásának megszüntetését.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (466—467. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9