Count István Széchenyi on horseback.

Wesselényi és Széchenyi

Közzétette:

 

 

A liberális reformprogram körvonalazásában két főnemes játszott kiemelkedő szerepet: István Széchenyigróf Széchenyi István és az erdélyi báró Wesselényi Miklós. Széchenyi Hitel (1830), Világ (1831) és Stádium (1832) című műveiben foglalta össze nézeteit, Wesselényi pedig Balítéletekről (1833) című munkájában. Mindketten a polgári átalakulás elkötelezett hívei voltak, ám konkrét elképzeléseik mégsem egyeztek mindenben. Széchenyi elsősorban a gazdasági és társadalmi átalakulás kérdéseire koncentrált, lassú átmenettel számolt, és bízott az arisztokrácia reformhajlandóságában, valamint a bécsi kormánykörök Nikolaus Wesselenyimegnyerhetőségében. Wesselényi gyorsabb tempót képzelt el, Bécs és az arisztokrácia helyett a birtokos nemességre kívánt támaszkodni, s a jobbágykérdés megoldása mellett nagy hangsúlyt helyezett a politikai reformokra, a népképviseleti rendszerre, a miniszteri felelősségre, vagyis a liberális jellegű államberendezkedés intézményrendszerének megteremtésére. Hozzá nagyon közel álló nézeteket képviselt az 1830-tól rendszeresen ülésező országgyűléseken vezető szerepet játszó Kölcsey Ferenc és Deák Ferenc, valamint egy fiatal zempléni ügyvéd: Kossuth Lajos.

Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (326. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s