(Armeniaca vulgaris L.)
A kajszibarack Kínából származik. Az armeniaca, azaz örmény név viselésének az lehet a magyarázata, hogy az egyik nagy termőtája Örményországban a selyemút mentén alakult ki. Innen terjedt el a középkorban a Földközi-tenger körüli országokban is.
Jelentősége
Nálunk legelőször a XVI. századból való szószedetben fordul elő a barack szó, de nem sokára már minden kertészeti könyv megemlíti a kiváló ízű magyar kajszit. Népies és irodalmi neve is sokféle: pl. kajszi, sárgabarack stb. Mintegy három évszázada termesztjük, de ez hazánkban kiterjedten a múlt században kezdődött meg, és az időszak egybeesik azokkal az erőfeszítésekkel, amelyeket akkor a sivatagosodással fenyegetett Alföld befásítására tettek. Ekkor kétszintes kultúrában termesztették, vagyis szőlő közé ültették azért, hogy ha a fagy elviszi a barackot, megmaradjon a szőlő, mint árbevételt adó gyümölcs.
A Duna–Tisza közén Kecskemét lett a baracktermesztés központja. A kedvező tapasztalatok arra ösztönözték a nagyüzemeket, hogy hatalmas kajsziültetvényeket hozzanak létre. Sajnos ez azzal is együtt járt, hogy olyan területekre is ültettek, ahol nem volt megfelelő a talaj a baracktermesztéshez, ezért idő előtt ki kellett vágni a fákat. A kiskertekben változatlanul eredményesen termesztik ezt az igen illatos és finom gyümölcsöt.
A magyar kajszibarack minősége kimagasló. A napsütötte déli, melegebb tájakon termesztett kajszi egyike sem közelíti meg ízben a magyart. Európa piacain ma is a legjobb kajsziként ismerik el a gyümölcsünket. Lehet belőle lekvárt, befőttet, dzsemet, ivólevet készíteni.
Gyógyhatása
Növeli a sejtek energiáját, életképességét. Segíti a csontok és szövetek regenerálódását. A belekből eltávolítja a salakanyagokat, természetes hashajtóként hat.
Erősíti a körmöket és a hajat. A barack tápanyagai szerepet játszanak a szív- és érrendszeri, a szembetegségek és a rákos daganatok kialakulásának megelőzésében, erősítik az immunrendszert.
Gyógyhatású készítményei
A vérszegénységben, érelmeszesedésben szenvedők részére kúraként kell alkalmazni. Csak önmagában szabad enni. Nyersen fogyasztva a legjobb és legegészségesebb, de készíthetünk belőle rostos gyümölcslevet is.
Forrás: Dr. Nagy Jenő – Növények az egészségért (134—135. oldal) Pannon-Literatúra Kft., 2021. ISBN 978 963 459 348 5