Detail of the coffin of Mr. Garamszentbenedek

Mária és a szentek tisztelete

Közzétette:

 

 

A katolikus hitrendszer népiességét legjobban Szűz Mária és a szentek tisztelete juttatja kifejezésre. A megváltás művét Krisztus egyedül végezte el, de annál a viszonynál fogva, melyben anyjával állt, ki őt szüzen foganta, kinek méhében testet öltött, ki őt szüzen világra szülte s földi életében anyjaként állott mellette, az egyház szűz Máriát is folyton fokozódó tiszteletben részesítette. Aztán kiterjesztette tiszteletét Jézus nevelőatyjára, Józsefre is (szent család). Jézus anyja, Mária a katolikus kultuszban kiváltságos helyet foglal el. Anyai viszonyánál fogva Jézus Krisztusnál ő a leghathatósabb közbenjáró, ezért a hívek legtöbb kérésükkel hozzá fordulnak s ugyanezen viszonyánál fogva az egyház is azt tanítja róla, hogy Mária minden isteni kegyelem közvetítője az emberiség számára. (Maria omnium gratiarum mediatrix). Az emberek számára jutó kegyelem Jézus Krisztus pozitív akarata értelmében Mária kezén át jut el az emberekhez s azt az ő közbenjárása közvetíti. Mindezért nem imádat, hanem a szenteknél nagyobb tisztelet (hyperdulia) illeti.

 

Virgin Mary

Mária szobra a garamszentbenedeki úrkoporsóról. Keresztény Múzeum, 1480 körül

A katolikus kultuszt igen színessé teszi a szentek tisztelete. Nem imádat ez, hanem tisztelet, melyben a hívek a szentek erényeit, hitvalló állhatatosságát becsülik meg s közbenjárásukat esedezik. A szentek ugyanis isten szolgái, Krisztussal együtt uralkodnak. Azért jó és hasznos, ha segítségül hívják őket, ereklyéiket és képeiket tisztelik. A szentségnek két fokozata van. Az ún. boldogokat csak a római főpap által megengedett helyen és módon szabad tisztelni, a szentek ellenben bárhol tisztelhetők a szenteknek kijáró tisztelettel (dulia), nemzetek, egyházmegyék, testületek, családok védőszentjeikül választhatják őket s oltalmukba ajánlhatják magukat (1276—1278. kánon.)

A szentek tiszteletének hosszú és változatos a története. A hitvallók és vértanúk tiszteletéből fakadt, az üldöztetések idején a katakombákban, a vértanúk sírjainál történt, később a templomokban oly formát öltött, hogy minden oltárt szentek ereklyéivel láttak el, egyeseket pedig egyes szentek tiszteletére szántak, másrészt pedig e szentek élettörténete a katolikus áhítat igen lényeges alkatrészévé vált.

Forrás: Szimonidesz Lajos – A világ vallásai (549-551. oldal) Könyvértékesítő Vállalat utánnyomás-sorozata, Dante Kiadás, Háttér Kiadó. Budapest ISBN 963 7455 93 0

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s