Canada flag

Kanada művészei a felfelé vezető úton

Közzétette:

 

 

Egy ország, amelyben ilyen sok a lenyűgözően szép táj, kimeríthetetlen ihletforrás a festők számára. A klasszikusok közé tartozik a Group of Seven, a Hetek csoportja : festői valósággal tobzódtak az impresszionista és expresszionista tájképek alkotásában. Kívülálló, de mégis a csúcsot képviseli Alex Colville, Kanada legismertebb realista festője.

 

Alex Colville festő a fotórealizmus képviselőjeként Kanada határain túl is hírnevet szerzett. Kamionparkoló című festménye (1966) a kölni Wallraff Richartz múzeum tulajdona

A kanadai építészet szintúgy jelentős. A nagyon hangulatos faházakban kialakult változatos lakáskultúra mellett nemzetközileg elismertek a kanadai építészek is.

Világhírű zeneszerzőjük még nincs, de a torontói Murray Schafer már elindult a hírnév felé vezető úton. Szabadtéri zenés színházát előszeretettel szerepelteti a természetben: egy-egy tavon, erdei tisztáson vagy a hegyek között.

Nemzetközileg elismert és tisztelt az 1982-ben elhunyt Glenn Gould zongoraművész, klasszikus és kortárs zeneművek zseniális tolmácsolója, aki zeneszerzőként is hírnevet szerzett. Külföldön megbecsülik a kanadai balett-kultúrát, amely semmiben sem marad el az európai mögött. A többnyire klasszikus műveket bemutató operaházak és színházak mellett mindig új meglepetéssel szolgálnak a kisszínpadok formabontó kísérletezései. Mindezt magánerőből finanszírozzák. Egyszer-egyszer előfordul azonban, hogy a Canada Ccouncil is támogatást nyújt abból a kulturális bőségszaruból, amely a kiemelkedő teljesítményeket hivatott jutalmazni.

Sok kanadai csinál karriert az USA-ban – miként Oscar Peterson, a kiváló dzsessz-zongorista vagy Leonard Cohen énekes is. Hollywood legötletesebb forgatókönyvírói között sok a kanadai – nyilván jobb a humoruk, mint a jenkiké. A kanadaiak helyzete hasonlít a magyarokéra vagy az osztrákokéra: nem lehetnek próféták saját hazájukban, így külföldre kell menniük, ha érvényesülni akarnak.

Margaret Atwood, Kanada legnevezetesebb írónője kivétel e téren. Miután művei fordításban is sok nyelven megjelentek, nemzetközileg is elismert szerző lett. Úgyszintén a franciául író Antonine Maillet is. „Pélagie-La-Charrette” című regénye 1980-ban elnyerte a Goncourt-díjat. Pélagie egy kanadai Kurázsi mama, kocsijával (Charrette) visszavezeti a britek által elűzött francia telepeseket falvaikba. Angol Kanadában alig ismerik a regényt. Margaret Laurence, Robertson Davies, Alice Munro a kortárs kanadai irodalomnak ugyancsak jeles képviselői.

A National Film Board produkcióit nemzetközi szinten is értékelik: rajzfilmekkel, rövidjátékfilmekkel és mindenekelőtt magas színvonalú dokumentumfilmekkel több Oscart és egyéb díjat nyertek. A kormány azonban folyamatosan csökkenti a filmművészet pénzügyi támogatását. Ennek következtében sok tehetséges és ígéretes alkotó lett munkanélküli az utóbbi évtizedekben. Kanada egyébként nagyvonalú kultúrpolitikájának ez megbocsáthatatlan vétke.

Forrás: Ezerarcú világunk – Amerika (288—289. oldal) Dunakönyv Kiadó Budapest, 1992 ISBN 963 7961 04 6, ISBN 963 7961 05 3

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s