A Hindu devotee with bodies pierced skewed with spikes carries a 2 metre bamboo decked with marigolds, milk and Hindu deities during the annual Hindu Thaipusam Kavady on February 11, 2017 at the Shree Emperumal Hindu Temple some 42 kms north of Durban. / AFP / RAJESH JANTILAL (Photo credit should read RAJESH JANTILAL/AFP/Getty Images)

Malajzia – az ünnepek országa

Közzétette:

 

 

Hogy milyen sokszínű Malajzia lakossága, az elsősorban a különböző népcsoportok hagyományos ünnepein derül ki igazán. Minden hónapban van egy hivatalos ünnep, nem is beszélve a számtalan helyi ünnepről, melyeket a legkülönbözőbb alkalomból rendeznek: a király vagy a szultánok születésnapjáról vagy a körmenetekről, melyekből annyi van, hogy bizonyára az év minden napjára jut belőlük. Aki ezeknek csak egy töredékét látni Malaysia positionszeretné, részese akar lenni a helyi lakosság életörömének, magába akarja szívni a ritmusok, előadások, dekorációk, színek tobzódását, annak tulajdonképpen az egész országot be kellene járnia.

E téren – s nem csak az ünnepeket illetően – kiemelkedő helye van a kelet gyöngyszemének, Penang-szigetnek. Itt szinte nincs hónap, amikor ne rendeznének valamilyen kulturális vagy vallási ünnepséget. Különösen jellemző a szigetre Pulau-Pinang ünnepe, az újév tiszteletére rendezett ünnepség, amely eltart egész decemberben; van itt zenés karnevál, tánc, színház, folklór, piac, hagyományos sárkány-hajóverseny.

 

A Hindu devotee with bodies pierced skewed with spikes carries a 2 metre bamboo decked with marigolds, milk and Hindu deities during the annual Hindu Thaipusam Kavady on February 11, 2017 at the Shree Emperumal Hindu Temple some 42 kms north of Durban.  / AFP / RAJESH JANTILAL        (Photo credit should read RAJESH JANTILAL/AFP/Getty Images)

A Thaipusam fénypontja a színes kavadi felvonulás (Rajesh Jantilal/AFP/Getty Images)

A legnagyobb és leglátványosabb hindu ünnep a Thaipusam, melyet Siva isten fia tiszteletére rendeznek január vagy február egy bizonyos napján. Több száz hindu, aki feloldozást keres bűnei alól, fogadalmat tesz, hogy kavadit hord. Ez fából készült, olykor akár 70 kilót is elérő keret, amelyet nyársakkal és kampókkal erősítenek a bűnbánó testéhez. Sok kavadihordozó az az arcát is átfúrja nyársakkal. Mivel előzőleg transzba estek, nem éreznek fájdalmat, nem folyik vér. Sebhely nem marad, ami a hívők számára azt jelenti, hogy áldozatukat elfogadták. Pinangban a vezeklők – több ezer hívő kíséretében – a vízesés templomától George Townba, a Penang Streetre vonulnak. Hasonlóan látványos Thaipusam-ceremóniát rendeznek a Kuala Lumpur-i batubarlangoknál is.

A hinduk másik jelentős ünnepe a Deepavali, a fény ünnepe október-novemberben: milliárdnyi lángocska jelzi a hindu új év beköszöntését.

Malaysia Wau dragon makerA Hari Raya Puasa – ugyancsak októberben vagy novemberben – a mohamedánok nagy ünnepe. Ezzel fejeződik be a Ramadán, a böjt hónapja, amit háromnapos vigassággal, hálaadó ünnepséggel ülnek meg. A „nyitott ajtók napján” a helybeliek rokonokat, barátokat, de idegeneket is szívesen látnak otthonukban, finom falatokat kínálnak. Éjszaka a házakat ünnepélyesen kivilágítják, s mindenütt ropognak a petárdák.

A kínaiak különleges pompával és csillogással, fülsiketítő lármával, fantasztikus sárkányalakzatokkal ülik meg ünnepeiket. Közülük is kiemelkedik a kínai újév ünnepe, a „Choor -soo-kong”, melyet az új év hatodik napján ülnek meg; az ünnepség a penangi kígyótemplomban kezdődik. Az „éhes szellemek” ünnepén júliustól augusztusig, egy hónapig Chinaeown on Pensng. Malaysiarendeznek kínai utcaszínházat, templomi ünnepségeket, dalosversenyeket; a nyolcadik hónap 15. napjának éjjelén Penangban a legbizarrabb formájú és színű papírlampionokkal világítják ki a szigetet. A „kilencistenség” ünnepe – akárcsak a hinduknál – azok számára vannak fenntartva, akik transzba esnek, borotvaéles késpengékre fekszenek, vagy látványos tűzugró ceremóniában vesznek részt.

Csodálatos élmény a „Merdeka”, a függetlenség kiállításának napja, melyet augusztus 31-én ünnepelnek meg nagy pompával az egész országban. Ekkor mutatkozik meg az idegenek számára legjobban az ország lakosságának lelkülete.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (302. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s