Szigetcsoport születik

A repülőút Maléba lenyűgöző. A sziklazátonyok úgy lebegnek az Indiai-óceán kék vizében, mint a füstkarikák. A zátonyokon homokpadok s kis szigetek: magjukban fehér korallhomokkal övezett trópusi növényzet. Mint a tükörtojások, ám a sárgájuk méregzöld.

Hogyan jönnek létre ezek a furcsa alakzatok az óceánban? Leegyszerűsítve: a Maldív-szigetek „bölcsője” sok száz kilométerrel délebbre ringott, félúton Afrika és Ausztrália között. Itt hasadt szét a mai Afrika, India, Ausztrália s az Antarktisz földtömege, s a törésvonalból előbuggyant láva a tenger alatt hegységekké alakult. Az indiai szubkontinens mozgásának irányát észak felé követve, az egyik hegyhát évi 4—6 centiméteres sebességgel elért a jelenlegi Maldív-szigetek térségébe.

Hogy miért nagyrészt kör alakúak a korallzátonyok? Tudományosan az úgynevezett süllyedési elmélettel magyarázzák: az atoll nem más, mint egy elsüllyedt vulkánkráter pereme. Ez után a korallok „munkája” következett. A korallok mindig felfelé, a fény felé törekednek. Ha egy korallkúp eléri a víz felszínét, szükségszerűen vízszintesen terjed tovább. Minél nagyobb, központjában annál rosszabb az oxigénellátás, a korallok elpusztulnak, s az idők folyamán a koralltörzs belseje összerogy. Csak a lagúnát övező korallgyűrű marad meg.

Maldív-szigetek a levegőből

Hogy miért és hol születnek a korallperemekből szigetek, azt a szél, a hullámzás, az áramlatok határozzák meg. A megfelelő helyeken a szirtek tetejére hordalékhomok rakódik le. A tenger kókuszdiókat s más növények magját hozza magával, ezek meggyökeresednek, megkötik a talajt, s így lehetővé teszik, hogy újabb homoktömegek rakódjanak le, Kialakul a humuszréteg, így újabb növények és fák honosodhatnak meg – és megszületett a sziget.

Észak-Malé atoll, a szigetek fővárosával

A Maldív-szigetek jellegzetes fafajtája a kókuszpálma. Igen gyakori a léggyökerű csavarospálma; mesterségesen telepített gyümölcsfák – mint mangó – csak néhány nagyobb szigeten nőnek. A szárazföldi állatvilág igen gyér: gyíkok, gekkók, hollók, repülőkutyák, gémek, sirályok. Annál gazdagabb az élet a víz alatt.

A több ezer kilométernyi, még fel nem tárt szirtvilág ideális életfeltételeket biztosít a halaknak. Az óceáni áramlatok kimeríthetetlen bőségben hozzák az eledelt, az Egyenlítő közelsége biztosítja az egyenletesen meleg vizet . Mindez egyébként fontos tényezője a korallok fejlődésének is.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (308. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X Képek: TheMaldivesExpert