Hobart

A szigetkontinens szigete – Tasmania

Közzétette:

 

 

Ausztrália hat állama közül Tasmania a legkisebb. Területe a környező kisebb szigetekkel együtt 67 800 km2. Határait nem emberek húzták meg vonalzóval, hanem a természet formálta, gazdagon csipkézte. A kis területhez igazodik lakóinak száma is: 509 ezer fő ( 2016, 7,79 fő/km²)

Tasmania természeti képe nagyon elüt a kontinens arculatától. A szigeten ismeretlen a sivatagos táj, minden része annyi esőt kap, hogy öntözésre nincs szükség. Sőt a D-i „fjordos” partjain mérsékelt övi örökzöld esőerdők díszlenek 10—12 m magas páfrányfákkal. A sziget nagy része hegyvidék, de mezőgazdasági termelésre alkalmas síkságokban sincs hiány. Ebből adódik, hogy a városiasodás kevésbé előrehaladott, mint a kontinensen: 100 lakosból 26 farmokon, mezőgazdasági településeken él.

A sziget földjét hasznosítási szempontból öt körzetre oszthatjuk.

Az északnyugati körzet az É-i partoktól a Macquarie-öbölig terjed. Kétféle természeti táj ötvöződik egy gazdasági körzetté: az É-i termékeny parti síkság fejlett mezőgazdaságával és a D-i hegyvidék gazdag bányászata. Az aranyláz idején – a 19. század hetvenes-nyolcvanas éveiben – fedezték fel Mount Lyell híres réztelepeit és a Zeehan melletti ezüsttartalmú ólomércet. Mount Lyell ma a világ egyik legnagyobb rézbányája, a hegy tövében települt Queenstown pedig az egyik legbarátságosabb bányászvároska. 30 km-nyire É-ra, Rosebery mellett cinkércet bányásznak, és fémdúsító üzem működik.

A délnyugati partvidék talán az egyetlen érintetlen, sűrű esőerdővel fedett, lakatlan vad hegyvidék Ausztráliában. Nem sokáig marad ilyen! A Gordon-folyó energiájának hasznosítására már elkészültek a tervek, sőt az első vízlépcsőket meg is építették. Két nagy víztárolót alakítottak ki: a Gordon- és a Pedder-tavat. A környezetükben 1900 km2 területű nemzeti parkot jelöltek ki.

Az északi partvidék legértékesebb része a 150 km hosszú és 30 km széles termékeny parti síkság, valamint a Macquarie-folyó hozzá kapcsolódó tágas völgye. A farmerek állattenyésztéssel és -hizlalással foglalkoznak, a szántóföldek felén takarmányt termelnek. E körzet központja Launcceston, Albert Hall, Launcestonlélekszámban a sziget második városa(87 ezer lakos, 2018). Bár eléggé bent fekszik a sziget belsejében, a Tamar-folyó széles torkolatán át 4000 tonnás tengeri hajók is megközelíthetik. Közelebb a tengerparthoz, a folyó K-i partján épültek fel Bell Bay alumíniumkohói, melyekhez az energiát a közeli South Elk-folyó vízerőműve szolgáltatja. Az É-i partok városias települései még Devonport és Burnie.

Pine valley in Central plateau (Tasmania)A központi fennsík Tasmania legszebb része. A tavakkal telehintett sűrű örökzöld növényzetű tájból jégcsiszolta magányos hegycsúcsok emelkednek a magasba. A dús füvű legelők sok állatot tartanak el, a vidék gazdasági jelentősége mégsem ebben, hanem vízenergiájában rejlik.

A déli- és délkeleti síkság jóval kevesebb csapadékot (600—800 mm-t kap), mint a sziget Ny-i oldala, de az itteni hűvösebb éghajlat miatt ez elégséges az eredményes földműveléshez. Sokféle veteményt termelnek (burgonyát, zöldségféléket és főleg sok szénát), legfontosabb azonban a gyümölcstermesztés. A híres tasmaniai alma háromnegyed részét Európába szállítják.

Tasmania örökzöld szigete Ausztrália üdülőparadicsoma. A nyári hónapokban az É-i metropolisok lakóinak százezrei kelnek át a Bass-szoroson, hogy szabadságukat Tasmania kevésbé háborgatott, szabad világában töltsék. A szigeten kilenc nemzeti parkot alakítottak ki, amelyek a sziget területének közel egytizedét foglalják magukba.

Tasmania tartozéka a Macquarie-sziget, amely Hobarttól mintegy 1600 km-re DK-re fekszik. Hossza kb. 34 km, de csak 3—4 km széles. A XIX. század óta Tasmaniához tartozik. Állandó lakói nincsenek, csupán az 1948-ban létesített meteorológiai állomás váltott személyzete és alkalmi tudományos expedíciók tartózkodnak a szigeten.

*

Hobart

Tasmania fővárosa Hobart. Nem tartozik Ausztrália metropolisai közé, viszont valamennyit megelőzi szépségével. Ezt kedvező földrajzi fekvésének köszönheti, a város magja a Derwent-folyó széles torkolata melletti dombokra épült. Hobart hátterében magas hegyek emelkednek (Mount Wellington, 1270 m), ezek megakadályozták metropolissá alakulását, de sok gondot okoznak a közlekedésben is. Részben ez az oka, hogy Tasmania szigetén nem egyetlen nagy agglomeráció, hanem több közepes nagyságú város alakult ki (Launceston, Burnie, Devenport stb.). A 2016-os adat szerint Hobartnak 207 ezer lakosa volt.

Hobart Ausztrália második legidősebb városa, e tekintetben csak Sydney előzi meg. 1802-ben, amikor Sydney „14 esztendős” volt, francia kutatóhajók jelentek meg a D-i partok előtt, ami izgalomba hozta nemcsak az új-dél-walesi gyarmatosokat, hanem az angol kormányt is. Lord Hobart, az akkori brit gyarmatügyi miniszter utasította Philip Gidley King sydneyi kormányzót, hogy létesítsen a szigeten kisebb katonai és fegyenctelepet, s így a korona számára foglalják le a szigetet. A feladatot 1803-ban John Bowen hadnagy hajtotta végre, aki őrállomást létesített Risdonban, amelyet Hobartnak nevezett el. Ezt követte több más telep a sziget K-i és É-i partján.

Tasmania gazdasági fellendülése a Norfolk-szigetről áttelepített félezer farmernek köszönhető. Ezek a gyakorlott gazdálkodók Hobarttól ÉNy-ra, a termékeny New Norfolk körzetben telepedtek le 1808-ban, és egy évvel később már búzát exportáltak Sydneybe. A bálnavadászok megjelenése a következő években nagyot lendített a város fejlődésén. Egyre több szabad telepes is érkezett a szigetre, mely 1825-ben különvált Új-Dél-Walestől.

Hobart ma gyorsan fejlődő ipari város, gazdagon termő mezőgazdasági háttérrel. A vízerőművekben előállított villamos energia tekintélyes részét Hobartba vezették, ahol különböző gyárüzemekben hasznosítják. A fővárossal szemközt, a Derwent-folyó É-i oldalán , Risdonban épült a világ egyik legnagyobb cinkkohászati üzeme. Hobart kikötője jelentős export-import forgalmat bonyolít le.

Forrás: Balázs Dénes: Ausztrália Óceánia Antarktisz (163—165. oldal) Gondolat Kiadó, 1978 ISBN 963 280 677 8

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s