Közzétette:
A kulturális szférában a gazdasághoz hasonlóan 1988—89-ben elkezdődött a rendszerváltás. Ennek első kézzelfogható jele a Hitel című irodalmi és közéleti lap első számának a megjelenése volt 1988 novemberében. A Csoóri Sándor által szerkesztett laphoz 1989-ben számos más független újság, hetilap és folyóirat csatlakozott. Az irodalmi lapok közül ekkor jelent meg először a 2000 és a Holmi, a képes történelmi folyóiratok közül a Rubicon, a közéleti hetilapok közül a 168 óra és a Magyar Narancs, a vicclapok közül a Hócipő. S persze legálissá váltak a régi szamizdat újságok, köztük a Beszélő is.
A tabuk megszűnése és az értékek sokfélesége minden művészeti ágra felszabadítóan hatott. Korábban született és asztalfiókban tartott remekmű azonban egyetlenegy sem került elő. Az írók közül legnagyobb elismerésben 
Kertész Imre részesült 2002-ben, amikor a holokauszt borzalmait új módon elbeszélő 1975-ös regényéért (Sorstalanság) Nobel-díjjal jutalmazták. Kertész az első magyar író, aki ezt a díjat megkapta. Ugyancsak nagy hazai és nemzetközi visszhangot váltott ki Esterházy Péter új nagyregénye, a Harmonia caelestis, amely a szerző korábbi műveinél is markánsabban kapcsolódik a világirodalom posztmodern áramlataihoz. A hazai művészeti élet utolsó nagy nemzetközi elismerésben 
részesült alkotása Nemes Jeles László Saul fia című, Auschwitz-Birkenauban játszódó filmje, 2015-ben a cannes-i filmfesztivál nagydíját, 2016-ban pedig a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díjat kapta meg.
Forrás: Romsics Ignác: Magyarország története (475. oldal) Kossuth Kiadó, 2017 ISBN 978-963-09-9005-9
