Burmese Ramayana dance

Ráma és Krisna üzenete

Közzétette:

 

 

Az indiaiak tehetséges színészek és született mesélők. Két híres eposzuk is One of the 16th century manuscripts of Ramayanavégigkíséri az életüket: a Rámajana, Ráma és Szita drámája, valamint a Mahábhárata, a kereken százezer strófából álló, hatalmas irodalmi alkotás. Mindkettő magában foglalja azt a szellemi-lelki kincstárat, amelyekből az indiaiak 2000 év óta merítenek A Mahábháratában, amely két rokon család harcának története és egy történelmileg valószínűleg hiteles, nagy csatával végződik, Krisna isten bölcs tanácsadóként és Mahabharatatanítóként jelenik meg. A nép mindmáig a Mahábháratába iktatott filozófiai költeményekben, a Bhagavad-gítában keresi az erkölcsi mércét.

India művészete tulajdonképpen ezt a két eposzt, illetve a bennük szereplő istenek számtalan történetét illusztrálja. Ezek epizódjait beszélik el a klasszikus táncok, ezekről szól a zene, a festészet és nem utolsósorban a szobrászat. Úgy látszik, mintha az indiai templomok csak azért épültek volna, hogy kielégítsék a hinduk már-már csillapíthatatlan mesélőkedvét, hogy megjelenítsék ezeket a történeteket. Ami az orissai Bhumaneswarban, a karnátakai Belurban és Halebidben vagy a Tamil Nádu-i Thanjavurban megtestesül – hogy csak a legszebbeket említsük – az indiaiak számára ismert. Ennek ellenére nem a tökéletes megformálás, hanem valóban a „mondanivaló” nyűgözi le őket. Aki Indiában nem találkozik valamelyik Krisna-történettel – például azzal, amikor Krisna megkaparintja fürdőző játszótársnője ruháját, és egy fa tetejéről lesi annak zavarodottságát, vagy Illustration_of_the_Ramajana,_18th_centuryamikor Ravana, a gonosz démonkirály megszökteti Szitát – nos, ilyenkor benne van a hiba.

Rossz tanácsot adnánk a tudásvágyó turistának, ha azt ajánlanánk, olvassa el ezeket a vaskos műveket, akár csak kivonatosan is, Indiában is alig olvassák; megélik.

Nézzünk például egy táncosnőt! Minden megszabott fej-, kéz- és lábmozdulatának pontos jelentése van, akár a szavaknak. A mozgások sorozata nem más, mint egy történet elmesélése. Amiben az idegen csak egyszerűen gyönyörködik, az a beavatott számára feltárja a mítoszok és a legendák világát. És mivel a nyugati „szellemi” import máig nem tudta visszaszorítani a klasszikus művészeteket, a hősök a 21. században sem Hollywoodból, hanem az India fölé boruló égből érkeznek. Nem meglepő tehát, hogy népszerű színészekből politikusok lesznek. Ilyesmi azonban más országokban is előfordul.

Forrás: Ezerarcú világunk – Ázsia, Ausztrália (123. oldal) Dunakönyv Kiadó, Budapest, 1993 ISBN963 7961 04 6 ISBN 963 7961 33X | képek: Wikiwand

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s